Powered by Smartsupp
top of page

Keresési találatok

56 találat erre: „”

  • Bemutatkozás | Magyarország Videós Arcképcsarnoka | Videó Portré

    ​ „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn." Gróf Széchenyi István Magyarország Videós Arcképcsarnoka ® A világ legnagyobb életpálya filmgyüjteménye, magyar szellemi ereklye Maradandó értéket teremtünk! 15.273 5.855 120 14 1 portréfilm órányi filmanyag terabyte archívum évnyi forgatás online platform 14 éve kezdtük a forgatásokat, az eddigi eredményünk több mint 15.000 magyar portréfilm ​ Küldetésünk: sikeres magyar életpályák filmes megörökítése és bemutatása egy zártkörű online rendszerben ​ Célunk: a Nemzeti Videós Arcképcsarnok létrehozása, a forgatások nagyobb volumenű kiterjesztése országosan és határon túl ​ ​ Hagyomány, Kultúra és Innováció ​ Filmjeink mindegyike celeb- és politikamentes, a z igazi emberi és szakmai arcokat mutatják be Riportalanyaink elmesélik, összefoglalják az életüket a szülői háztól egészen a forgatás pillanatáig Portréfilm gyűjteményünk a legnagyobb kortörténeti dokumentum ami a magyar kulturális és szellemi hagyományt, az emberi tenni akarást és sikert mutatja be ​ Forgatásainkat zártkörűen, ajánlások által végezzük, riportalanyaink megtiszteltetésnek veszik a szereplést, számos esetben a környező országok magyarlakta területeiről is szívesen jönnek a forgatásra A világon egyedüliként hoztuk létre a homogén, számos hivatást és szakmát képviselő online filmgyűjteményünket, amely a teljes nemzetet lefedi Gyűjteményünk számos közismert személy portréját tartalamazza, sokan közülük sajnos már nincsenek köztünk A magyar nemzet legnagyobb Oral History gyűjteménye, minden riportalanyunk megélte az 1989-es rendszerváltást, számos esetben az előző történelmi korszakokat is ​ ​ Értékrend átadás, példamutatás a jövő generációknak ​ Online rendszerünk egy esetleges állami szerepvállalással lehetővé tenné országhatáron belül és kívül a magyar fiatalság jövőképének formálását azáltal, hogy filmjeinken keresztül megismerik tudósaink, művészeink, sportolóink, sikeres vállalkozóink stb. igaz emberi történetét, megélt magyarságtudatát, illetve törekvéseit, hagyományait Pályaválasztáskor is nagy segítséget jelenthet a példaképek bemutatása A Magyaroszág Videós Arcképcsarnoka, mint archívum, méltó a jövőbeni nemzedékek bemutatására is, különböző korszakok nyomon követésére Minden magyar ember számára szeretnénk elérhetővé tenni az eddig zártkörűen működő filmgyűjteményt, regisztrációt követően a rendszer használatát Ellenpólust jelentünk a nyitott, és sok esetben értékeket ritkán felmutató videós közösségi médiáknak ​ ​ Produkció adatai ​ Magyarország Videós Arcképcsarnoka ®: védjegy által védve Egyedi know-how: a forgatás végeztével a riportalany helyben meg is tekintheti a kész filmet Produkciós, védjegy, know-how, valamint a szerzői jogok 100% tulajdonosa: Both Ferenc Jogok tulajdonosának állampolgársága: Magyar Más tulajdonos, vagy t eher a gyűjtemény felett: nincs Eddigi bevételek: a riportalanyoknak opcionálisan átadott felhasználási jogokból származik A szerepléshez hozzájáruló jogi nyilatkozat: minden riportalanyunktól rendelkezésre áll - írásban és szereplés által Forgatások indulási éve: 2010 től - napjainkig Kategória: dokumentumfilm Filmek darabszáma: 15.150 HD minőségben Felvételek filmnyersanyag megléte: igen Eddigi maximális forgatás / nap: 24 film Eddigi maximális stáb létszám: 42 fő Felkonferálás a film elején: Szalóczy Pál ikonikus hangja által ​ Szereplők névsora: https://www.videoportre.com/filmjeink Minta filmek, 10 db: https://www.videoportre.com/mintafilmek Offline HD filmek tárhely mérete: 11 6 Terabyte Online a vízjelzett SD filmek jelszavas elérése: https://videos.videoportre.com Live adás: https://live.videoportre.com Információs weboldal: https://www.videoportre.com Weboldal nyelvek: Magyar, Angol, Német, Francia, Román További domain nevek: videoportre.hu, oralhistory.hu ​ Vélemények: https://www.videoportre.com/velemenyek Jogi információk: https://www.videoportre.com/jogiinformacio Gyűjtemény eszmei értéke: felbecsülhetetlen, piaci előállítási áron számítva, 15.000,- Ft / perc, több mint 5 milliárd Forint ​ Riportalanyaink voltak: ​ Aján Tamás, Andrásfalvy Bertalan, Balázs Fecó, Balázs János, Balázsovits Lajos, Balogh László, Balogh Levente, Balzsay Károly, Baranyi Ferenc, Baráth Etele, Bálint András, Bánáti János, Bárándy György, Bárándy Péter, Beck György, Benedek Miklós, Benke László, Benkó Sándor, Benkő László, Békesi László, Blaskó Péter, Bod Péter Ákos, Bodnár András, Bogsch Erik, Böjte Csaba, Bőzsöny Ferenc, Buffó Rigó Sándor, Buzánszky Jenő, Csapó Gábor, Csákányi Eszter, Csepregi Éva, Csiszár Imre, Csongrádi Kata, Csonka András, Csókay András, Csukás István, Csurka László, Czeizel Endre, Dávid Ibolya, Dékány Sarolta, DJ Dominique, Dörner György, Duray Miklós, Egri János, Esterházy Antal, Esztergályos Cecília, Erőss Zsolt, Faragó Laura, Fábián László, Fellegi Ádám, Finta József , Font Sándor, Freund Tamás, Gerendai Károly, Gógl Árpád, Grétsy Lászlő, Grosics Gyula, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Györgyi Kálmán, Gyulay Zsolt, Halász Judit, Hámori Ildikó, Horváth Charlie, Huszti Péter, Hűvösvölgyi Ildikó, Jordán Tamás, Juhász Előd, Kaáli Nagy Géza, Kalmár Magda, Kamu ti Jenő, Karda Beáta, Karinthy Márton, Kautzky Armand, Kemény Dénes, Keveházi Gábor, Koltai Róbert, Komár László, Komlósi Ildikó, Konok Tamás, Koós János, Kopp Mária, Kovács Árpád, Kováts Kolos, Kozma Imre, Kubik Anna, Kupa Mihály, Kútvölgyi Erzsébet, Láng Annamária, Lomnici Zoltán, Lovász Irén, Lovász László, Lukács Gy öngyi, Markó Béla, Maróth Miklós, Medveczky Ádám, Mikó István, Mocsai Lajos, Mucsi Zoltán, Nemcsák Károly, Németh Szilárd, Nógrádi György, Oberfrank Pál, Oszvald Marika, Palkovics László, Pálinkás József, Parragh László, Pataky Attila, Patrubány Miklós, Péterfalvi Attila, Popper György, Portisch Lajos, Ráday Mihály, Reviczky Gábor, Réthelyi Miklós, id. és ifj. Richter József, Rippel Ferenc és Viktor, Rost Andrea, Rubovszky András, Sallay András, Schmidt Mária, Schweitzer József, Sótonyi Péter, St. Martin, Straub Elek, Sugár András, Szabó Bence, Szacsvay László, Szakály György, Szakonyi Károly, Szalóczy Pál, Szász Jenő, Szécsi Zoltán, Székhelyi József, Szili Katalin, Szinetár Miklós, Szőcs Géza, Tahi Tóth László, Takács Ildikó, Tokody Ilona, Tonk Emil, Tőkés László, Trócsányi László, Trokán Péter, Uhrik Dóra, Varga Miklós, Vá rszegi Asztrik, Vekerdy Tamás, Vizi E. Szilveszter..... és sokan mások a Kárpát medencéből. ​ Teljes ABC lista videók Minta filmek Vélemények (5 3 ) ​ ​ 2021 évi Magyar Rekorder diploma ​ Szakértői vélemény: ​ "Az Önök által szerkesztett Archívum fontos vállalkozás, és egyben küldetés, mivel ebben a jelenre fókuszáló korban a jövő nemzedékeihez szól. ​ A kiválasztott személyek a magyar társadalom különböző szektoraiból kerülnek ki, így az Archívum átfogja a tágabb értelemben vett kultúra szinte teljes körét, nemcsak a tudomány, a művészet, hanem a gazdaság és a politika területén sikeresen tevékenykedőket is. Ezek az emberek sokfélék, de egy valami összekapcsolja őket, ez pedig az, hogy munkájukkal értéket teremtettek és kivívták a közösség megbecsülését. A személyes siker mértéke különböző lehet, de a portréfilmek ennél többet mutatnak meg; az emberi történetekben megjelenő példamutatás üzeneteit és a személyiséget. Ez az Archívum ötven év múlva válik igazán jelentőssé, amikor a történészek hitelt érdemlő információkat keresnek majd a kutatott korról, vagy egy-egy jeles személyről. Az elbeszélt magántörténelem és történelmi tapasztalat naplókban, levelekben, beszélgetésekben marad fenn. ​ A magam és minden leendő kutató nevében is előre köszönetet szeretnék mondani Szerkesztőségüknek azért a munkáért, amit itt és most végeznek! Megtiszteltetés volt számomra, hogy bekerültem az Önök által készített portréfilmmel Magyarország Videós Arcképcsarnokába. Ezúton is szeretném megköszönni a forgatás során tapasztalt humánus és szakszerű hozzáállásukat, és azt a profizmust, amellyel a filmet létrehozták! ​ Tisztelettel, Dr. Gáspár Gabriella - Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Társadalom- és Médiatudományi Intézete Szociológiai Tanszékének habilitált egyetemi docense, Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetés birtokosa" ​ További információk: www.videoportre .com

  • Filmjeink | Magyarország Videós Arcképcsarnoka | Videó Portré

    14.575 portréfilm 15.273 5.855 120 14 portréfilm órányi filmanyag terabyte archívum évnyi forgatás Magyar szellemi ereklye A világ legnagyobb életpálya filmgyüjteménye 5.343 órányi filmanyag 14.575 portréfilm 109 terabyte archívum 5.343 órányi filmanyag 10+ évnyi forgatás 109 terabyte archívum 10+ évnyi forgatás Aján Tamás, Andrásfalvy Bertalan, Balázs Fecó, Balázs János, Balázsovits Lajos, Balogh László, Balogh Levente, Balzsay Károly, Baranyi Ferenc, Baráth Etele, Bálint András, Bánáti János, Bárándy György, Bárándy Péter, Beck György, Bencze Ilona, Benedek Miklós, Benke László, Benkó Sándor, Benkő László, Békesi László, Blaskó Péter, Bod Péter Ákos, Bodnár András, Bogsch Erik, Böjte Csaba, Bőzsöny Ferenc, Buffó Rigó Sándor, Buzánszky Jenő, Csapó Gábor, Csákányi Eszter, Csepregi Éva, Csiszár Imre, Csongrádi Kata, Csonka András, Csókay András, Csukás István, Csurka László, Czeizel Endre, Dávid Ibolya, Dékány Sarolta, Détári Lajos, Dévai Nagy Kamilla, DJ Dominique, Dörner György, Duray Miklós, Egri János, Eperjes Károly, Esterházy Antal, Esztergályos Cecília, Erőss Zsolt, Faragó Laura, Fábián László, Fellegi Ádám, Fésűs Nelly, Finta József, Font Sándor, Freund Tamás, Gerendai Károly, Gógl Árpád, Grétsy Lászlő, Grosics Gyula, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Györgyi Kálmán, Gyulay Zsolt, Halász Judit, Hámori Ildikó, Horváth Charlie, Huszti Péter, Hűvösvölgyi Ildikó, Jákob Zoltán, Járai Zsigmond, Jordán Tamás, Juhász Előd, Kaáli Nagy Géza, Kalmár Magda, Kamuti Jenő, Karda Beáta, Karinthy Márton, Kautzky Armand, Kemény Dénes, Keveházi Gábor, Kolonits Klára, Koltai Róbert, Komár László, Komlósi Ildikó, Konok Tamás, Koós János, Kopp Mária, Kovács Árpád, Kováts Kolos, Kozma Imre, Kökény Attila, Kubik Anna, Kupa Mihály, Kútvölgyi Erzsébet, Kürti Sándor, Láng Annamária, Levente Péter, Lomnici Zoltán, Lovász Irén, Lovász László, Lukács Gyöngyi, Markó Béla, Maróth Miklós, Medveczky Ádám, Mikó István, Mocsai Lajos, Moór Marianna, Mucsi Zoltán, Nemcsák Károly, Németh Szilárd, Nógrádi György, Oberfrank Pál, Oszvald Marika, Palkovics László, Pálinkás József, Parragh László, Pataky Attila, Patrubány Miklós, Peller Anna, Péterfalvi Attila, Pitti Katalin, Popper György, Portisch Lajos, Ráday Mihály, Reviczky Gábor, Réthelyi Miklós, id. és ifj. Richter József, Rippel Ferenc és Viktor, Rost Andrea, Rubovszky András, Sallay András, Sasvári Sándor, Schmidt Mária, Schweitzer József, Sebő Ferenc, Selmeczi György, Sótonyi Péter, St. Martin, Straub Elek, Sugár András, Szabó Bence, Szacsvay László, Szakály György, Szakonyi Károly, Szalóczy Pál, Szász Jenő, Szécsi Zoltán, Székhelyi József, Szili Katalin, Szinetár Miklós, Szőcs Géza, Tahi Tóth László, Takács Ildikó, Tokody Ilona, Tonk Emil, Tőkés László, Trócsányi László, Trokán Péter, Uhrik Dóra, Varga Miklós, Várszegi Asztrik, Vekerdy Tamás, Vizi E. Szilveszter..... és további 15 ezer tevékeny magyar ember a Kárpát medencéből, akikre büszkék lehetünk. ​ • ABC képek és összes film ​ Videó lejátszása Facebook Twitter Pinterest Tumblr Link másolása Link másolva!

  • Videó Portré | Magyarország Videós Arcképcsarnoka | Hungary

    „Az alkotói szabadság a legnagyobb gyönyör, ez meglátszik a munkájukon. Köszönet a figyelmességért, kedvességért és az egész eseményért” ​ Rost Andrea A világ leghíresebb operaházainak szopránja. Kossuth- és Prima Primissima-díj birtokosa, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. ​ Magyarország Videós Arcképcsarnoka ® A világ legnagyobb életpálya filmgyüjteménye 15.273 magyar portréfilm 5.855 órányi filmanyag 120 terabyte archívum 14 évnyi forgatás 1 online platform Elismert szereplők 15 ezer portréfilm Szellemi ereklye Elismert szereplők 1/6 Szereplők zártkörű online videó platform A magyarság emberi és szakmai arcát bemutató sorozat, felbecsülhetetlen értékű szellemi ereklye, kortörténeti dokumentum További vélemények (53) Miért és hogyan? Filmjeink celeb- és politikamentesek Értéket teremtünk Küldetésünk a magyar életpályák filmes megörökítése, valamint bemutatása a zártkörű online platformunkon. Filmjeink az igazi emberi és szakmai arcot mutatják be, ezáltal segítséget nyújtanak a személyes és üzleti kapcsolatteremtések terén. ​ A film elkészítése és bemutatása a zártkörű platformon költségmentes ​ A szereplőket ajánlással választjuk Filmgyártás a cégünk stúdiójában Helyben kész HD filmet mutatunk Minden film digitálisan archiválva Gyűjteményünk igazi szellemi ereklye Oral History rendkívüli filmanyaga ​ ​ ​ „Mindenki a gyökereiből táplálkozik, mint egy termő fa. Mi a termést örökítjük meg." Both Ferenc filmproducer ​ Minta filmek Minta filmek Minta filmek Minta filmek 1/4 Minta filmek Mi a küldetésünk? Videó lejátszása Facebook Twitter Pinterest Tumblr Link másolása Link másolva! Bemutatkozó filmünk Videó lejátszása Facebook Twitter Pinterest Tumblr Link másolása Link másolva! Küldetésünk

  • Elérhetőség | Magyarország Videós Arcképcsarnoka | Videó Portré

    Magyarország Videós Arcképcsarnoka ® A világ legnagyobb életpálya filmgyüjteménye Alapítás 2010 15 ezer portréfilm Bisnode "AA" Alapítás 2010 1/5 Minősítéseink Bisnode "AA" 2020 - Magyarországi cégek csupán 1,75% -a rendelkezik ezzel a minősítéssel BCP Rating "Kiemelten Megbízható" 2020 ​ Elismerésünk Magyar Rekordok diploma 2021 Év Széchenyi Vállalkozása 2018 Díj oklevél​ ​ Kapcsolatfelvétel Keresztnév Családnév Email Tárgy Üzenet szövege Küldés Az uzenetet megkaptuk! PlusTvNews Kft. Online kiadás Székhely és Stúdió: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. ​ Stúdiónk a diplomata negyedben, egy impozáns 1880 -as években épült eklektikus stílusú villában működik. ​ épület története képek az épületről ​ Telefon: 06-1-445-2164 Mobil: 06-20-967-3345 Email: ferencboth@videoportre.hu Direkt chat: online ​ Cégszám: 01-09-943657 Adószám: 22789730-2-42 NAIH sz: 139012/2018 NMHH sz: BJ/4500-2/2018 SZTNH sz: 004570 SZTNH védjegy 229.605 ​ ​ ​ Jogi információk Technikai rendszerek Lite programunk Állásajánlatok (2) ​ kapcsolat Both Ferenc Alapító - producer Mobil: 06 20 9673345 Névjegy mentése (V-Card) Both-Buracu Sonia Alapító - marketing Mobil: 06 70 4303293 Képek 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. Stúdiónk A villa története

  • Rendszerek | Magyarország Videós Arcképcsarnoka | Videó Portré

    Működésünk technikai háttere Rendszerek Jogi információk ​ Hitelesítések - Trusted Site Biztonsági állapot - Google SSL tanúsítványok - Sectigo No spam - MXtoolbox Rendszerstátusz - UptimeRobot Szerveridő - 100% Site uptime Weboldal sebessége - GTmetrix Google vélemény ​ ​ Sebességmérés Képek feltöltése File továbbítás 1GB / 5 nap File továbbítás 5GB / 7 nap Videóchat 100 főig ​ ​ ​ ® Nemzeti védjegy "Videó Portré Magyarország Videós Arcképcsarnoka" megjelölés nemzeti védjegyoltalom alatt áll. © Teljes tartalom jogvédett, másolása tilos Védjegyoltalmunk vagy a szerzői jogok megsértése, bűnvádi eljárást foganatosít. > Jogérvényesítés ​

  • Rólunk | Magyarország Videós Arcképcsarnoka | Videó Portré

    Rólunk Forgatásainkat 2010 évben kezdtük. Munkánk erdeménye a világ legnagyobb portréfilm sorozata, egyben a világ legnagyobb életpálya filmgyűjteménye. Történetünk. ​ Miért készítjük a filmeket és kik vagyunk: egy oldalas bemutatkozó anyagunk linkje ​ filmjeink zártkörűen online érhetőek el riportalanyaink opcionálisan használhatják platformunk reklámmentes minden eszközre optimalizált lejátszás HD minőségben külön archiváljuk a filmeket A létrehozott média platformunk nagy segítséget nyújthat mindenkinek a személyes és üzleti kapcsolatteremtések terén, hiszen pontos és hiteles képet kaphat a filmeken szereplő egyénekről. Egyben egy értékes kortörténeti dokumentum, ami a magyarság folyamatos tenni akarását és megújulását mutatja be a jelennek és az utókornak.​ ​ Filmes dramaturgiánk átöleli a riportalanyaink teljes életét, összefoglalva a pályafutásukat a szülői háztól a jelenig. A motivációk előtérbe kerülnek, ennek fényében mutatjuk be az élet állomásait. Fő motívumunk a gyökereiből induló fa, mint az élet jelképe. Bemutatjuk a sikereket és a nehézségeket is, lényeg a küldetéstudat ábrázolása. A film végén a család vagy hobby is szóba kerül. Film mintáink. ​ Számos biográfia született eddig könyvek formájában, de egyik sem volt annyira maradandó, mint a digitális média világa, ami egyben teljes képet ad az adott egyénről, valamint a felvételek minőségromlás nélkül fennmaradnak a jelennek és az utókornak. ​ Olyan személyeket mutatunk be, akiknek a hivatástudata, személyisége és tenni akarása példa értékű a jelenben. A zárt rendszerünkbe meghívás alapján lehet bekerülni. ​

  • Forgatások | Magyarország Videós Arcképcsarnoka | Videó Portré

    15.273 5.855 120 14 portréfilm órányi filmanyag terabyte archívum évnyi forgatás Filmforgatások A világ legnagyobb életpálya filmgyüjteménye Tevékenységünk díjmentes A Videó Portré elkészítése HD minőségben, valamint az elkészült film bemutatása Magyarország Videós Arcképcsarnoka rendszerében díjmentes. Riportalanyaink ajándéka egy wellness élmén y utalvány. A filmfelvételeket exkluzív környezetben a Városligeti fasor 10 stúdiónkban végezzük. ​ Rendszerünkbe a bekerülés ajánlás által lehetséges. Az elkészült filmet bemutatjuk a zártkörű platformunkon. Opcionálisan igénybevehető Opcionálisan választható csomagárunk 130.000,- Ft + áfa Összes filmet bemutató platformunk online elérése 5 évre Full-HD filmét pendrive kártyán átadjuk szabad felhasználásra Kérjük jelezze felénk a forgatás végén az esetleges rendelését. Az utólagos megrendeléseket 20% felárral tudjuk teljesíteni. Bekerülés a rendszerbe Interjúalanyaink maximum 5 személyt ajánlhatnak a figyelmünkbe, ezek alapján döntünk a további meghívottak személyéről. ​ Szalóczy Pál konferálja fel a filmeket Kazinczy-díjas, újságíró, riporter, rádió és tévébemondó, MR és MTV ikonikus hangja. Jellegzetes orgánuma tette különösen alkalmassá a bemondói hivatásra, emellett narrátori és információs szövegek bemondását is leggyakrabban ő végezte el, emiatt hallani a hangját többek közt a budapesti metró, valamint a magyarországi vasúti pályaudvarok tájékoztató hangjaként. Harminc évig volt a Magyar Rádió és Televízió bemondója és hírolvasója ​ Forgatáskor a kész filmet látja Kidolgozott technológiánk alapján az elkészült filmet a forgatás alkalmával minden esetben helyben levetítjük. Pótforgatásra nincs lehetőség. Kérjük legyen pontos mivel óránként forgatunk. ​ GYIK Gyakran ismételt kérdések - összegyűjtöttük a leggyakoribb feltett kérdésekre a válaszainkat. ​ Forgatási kérdőív - nem kötelező kitölteni Egy emlék a sok közül Buzánszky Jenő 2011 . május 23. -án forgattunk Buzánszky Jenővel, 49-szeres magyar válogatott labdarúgóval. Szalóczy Pál konferálja fel a filmeket Kazinczy-díjas, újságíró, riporter, rádió és tévébemondó, MR és MTV ikonikus hangja. Forgatási kérdőív Minta filmek Gyakran ismételt kérdések filmunk Videó lejátszása Facebook Twitter Pinterest Tumblr Link másolása Link másolva!

  • Áruház | Magyarország Videós Arcképcsarnoka | Videó Portré

    Portréfilm platform elérése 150.000,- Ft / év Az ár 27% áfát tartalmaz Kérem a hozzáférést Magyarország Videós Arcképcsarnoka ® rendszer korlátlan használata. A 15 ezer portréfilmünk bármely eszközön, SD minőségben megtekinthető. A létrehozott portréfilm média platformunk nagy segítséget nyújthat a személyes és üzleti kapcsolatteremtések terén, hiszen pontos és hiteles képet kaphat a filmeken szereplő egyénekről. ■ Portréfilm sorozatunk a világ legnagyobb életpálya filmgyüjteménye. Célja a m agyar személyiségek szakmai és emberi arcának sokrétű bemutatása. Politikamentes portréfilm sorozatunk felbecsülhetetlen szellemi ereklye. Szereplők listája Az e-mail címére érkező díjbekérőnket bankkártyával vagy banki átutalással tudja kiegyenlíteni. Ezt követőleg e-mailben megküldjük a saját hozzáférési jelszavát. © Minden filmünk szerzői jogvédelem alatt áll. Jogi információk

  • NMHH | Magyarország Videós Arcképcsarnoka | Videó Portré

    NMHH sz: BJ/4500-2/2018 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósági nyilvántartás Székhely átvezetés 2018. december 19: link Lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások NMHH lista : link

  • Szerzői jogok | Magyarország Videós Arcképcsarnoka | Videó Portré

    Szerzői jogi alapfogalmak Szerzői jogok ​ © A weboldalainkon bemutatott filmek, képek, adatok és szövegek szerzői jogvédelem alatt állnak! Tilos bámely elem, beleértve az egész adatbázist, szöveget, képeket, filmeket a PlusTvNews előzetes engedélye nélkül felhasználni, tárolni, többszörösíteni, és/vagy azt harmadik személy számára elérhetővé tenni. A szerzői jogok megsértése bűnvádi eljárást foganatosít. ​ ____________________ ​ https://www.sztnh.gov.hu/hu/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-alapfogalmak Módosítva: 2020. december 3. ​ ​ Mi a szerzői jog? ​ A szerzői jog részesíti védelemben az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, valamint - az ún. kapcsolódó jogok révén - a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket. A szerzői jog egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. Ennek jegyében ismer el személyhez fűződő és vagyoni jogokat a szerző javára. A szerzői művek felhasználásának ellenértékét jelentő jogdíjak ellentételezik a szerzői, alkotói ráfordításokat. A szerzői alkotások jogi oltalma a hazai kulturális ipar működésének és fejlődésének elemi feltétele, ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti. Számos iparág épül a szerzői jogi védelemre, így pl. a zeneipar, a könyvkiadás, a rádiós- és televíziós műsorszolgáltatás, a szoftveripar, a filmgyártás. ​ Mit véd a szerzői jog, milyen típusú művek részesülhetnek szerzői jogi védelemben? ​ A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján a szerzői jogi védelem az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, ún. műveket illeti elsősorban (pl. szépirodalmi művek, zeneművek, filmalkotások, festés, szobrászat útján létrejött alkotások), de védelmet biztosít olyan műtípusok esetében is, mint a szoftverek, illetve az adatbázisok. Szerzői jogi védelem alatt áll továbbá más szerző művének átdolgozása, ha annak szintén egyéni és eredeti jellege van, feltéve persze, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz hozzájárult.Az átdolgozás szabályai vonatkoznak az ún. feldolgozásra vagy fordításra is, feltéve, hogy ezek eredményeként új mű jön lére. Fontos továbbá, hogy a szerzői joghoz kapcsolódó ún. szomszédos jogi teljesítmények is védelmet élveznek, ilyenek az zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek és a rádió- és televízió-szervezetek műsorai is. ​ ​ Mi alapján illeti meg a műveket a szerzői jogi védelem? ​ A szerzői jogi védelmet az alkotásnak az egyéni, eredeti jellege alapozza meg. A szerzői jogi védelem feltétele, hogy a mű egyéni, eredeti jellegű alkotás legyen. Az egyéni jelleg akkor áll fenn, ha az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra és ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg, hozza létre alkotását. Az eredetiség azt jelenti, hogy a művet maga a szerző alkotta meg és nem egy már korábban létező alkotás egyszerű másolatáról van szó. Az egyéniségre, eredetiségre vonatkozó követelmény tehát az alkotás kifejezésmódjára, az alkotásban foglalt gondolatok, információk megjelenítésére tekintettel áll fenn. A szerzői jogi védelem tárgya minden esetben a gondolatok egyéni-eredeti formába öntése, nem maga az annak alapjául szolgáló tartalom. A szerzői jogi oltalom formavédelmet jelent: a megfogalmazás egyediségét védi. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, illetve az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettőlsem [Szjt. 1.§ (3) bekezdése]. Tehát nincsen jelentősége a szerzői jogi védelem szempontjából annak, hogy különleges kreativitás vagy művészi színvonal jellemzi-e az alkotást - az alkotás "minősége" ugyanakkor természetesen befolyásolhatja a kizárólagos "gazdasági/piaci értéket", hasznosíthatóságot. ​ Hogyan keletkezik a szerzői jogi védelem? ​ A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva jön létre. Nincs tehát szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. A szerző kérheti azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától művének önkéntes nyilvántartásba vételét , amely alapján kiállított tanúsítvány - bár önmagában szerzői jogi védelmet nem keletkeztet - bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett mű az akkori tartalommal létezett. ​ Akkor áll egy alkotás szerzői jogi védelem alatt, ha fel van tüntetve rajta a C jel? ​ Nem, a szerzői jogi védelem az egyes műveket keletkezésüktől kezdve automatikusan megilleti - amennyiben azok egyéni-eredeti jellegűek. A C (=copyright) jel feltüntetésének önmagában nincsen semmilyen joghatása - gyakorlati funkciója mindössze az, hogy az alkotás olvasója/megtekintője tudomást szerezhet arról, hogy a szerző jogait fenntartja, tehát az adott mű felhasználásához engedélyt kell kérni. A hozzá kapcsolódóan feltüntetett információ továbbá eligazítást adhat arról, hogy a felhasználáshoz szükséges engedélyért kihez kell fordulni. ​ Meddig tart a művek szerzői jogi védelme és mikortól lehetnek szabadon felhasználhatók? ​ A szerzői művet a szerzői jog csak meghatározott ideig védi, ez azt jelenti, hogy az alkotás a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesül védelemben, ez a védelmi idő. (Szjt. 31.§). Ezt a hetven évet a szerző - illetve ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs - halálát követő év első napjától kell számolni. Ha pedig a szerző ismeretlen, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Fontos megjegyezni, hogy az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát. ​ Milyen jogok illetik meg a szerzőt? ​ A szerzői jog a mű szerzőjének vagyoni és személyhez fűződő jogosultságokat biztosít. A vagyoni jogosultságok révén a mű felhasználására fő esetekben csak a szerző engedélyével kerülhet sor. Felhasználás pl. egy színdarab előadása vagy egy zeneszám internetre való feltöltése illetve lejátszása stb. A felhasználásokért a szerzőt fő esetben ellenszolgáltatás, ún. jogdíj illeti meg. A törvényben foglaltak szerint a következő felhasználásokhoz kapcsolódóan szükséges a szerző engedélyét kérni (e felhasználások testesítik meg tehát a szerző vonatkozó jogait): ​ a) a többszörözés (Szjt. 18-19. §), b) a terjesztés (Szjt. 23. §), c) a nyilvános előadás (Szjt. 24-25. §), d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (Szjt. 26-27. §), e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (Szjt. 28. §), f) az átdolgozás (Szjt. 29. §), g) a kiállítás (Szjt. 69. §). ​ Az Szjt. nem csak a szerzői műveket, hanem a felhasználások lehetséges módjait is csak példálózva sorolja fel. E felsoroláson kívül léteznek egyéb típusú, nem nevesített felhasználási módok is, hiszen az Szjt. általánosságban mondja ki 16. §-ának (1) bekezdésében, hogy a szerzőnek a szerzői jogi védelem alapján a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga van. Ezek gyakorlása esetében is ugyanúgy szükséges a szerző engedélyének beszerzése, mint a törvényben felsorolt felhasználásokkor. A személyhez fűződő jogok az alábbiak: ​ a) a mű nyilvánosságra hozatalának joga b) a szerző névfeltüntetési joga c) a mű egységének védelme. A személyhez fűződő és a vagyoni jogokkal kapcsolatos részletes szabályok az Szjt. II. és III. fejezetében találhatók. ​ Hogyan használható fel más műve / hogyan szerezhető engedély egy mű felhasználására? ​ A szerzői jogi védelem kapcsán összefoglalóan leírható, hogy amennyiben egy bizonyos irodalmi, művészeti vagy tudományos mű egyéni eredeti jellegű és megalkotója halálától 70 év még nem telt el, akkor felhasználásához engedélyt szükséges kérni alkotójától, kivéve, ha ezt a kötelezettséget a törvény úgynevezett szabad felhasználási esetként kizárta. A szerzői engedélyezési jogosultságok gyakorlása, azaz a szerző műve felhasználásának más részére történő engedélyezése alapvetően két módon valósulhat meg. Az egyik az egyéni engedélyezés útja, mely során a jogosult felhasználási szerződés keretében ad engedélyt műve felhasználására. Ennek feltételeit a szerződő felek a törvény keretei között szabadon állapíthatják meg. Erre az engedélyezésre szerződés, ún. felhasználási szerződés keretében van mód, melyet írásba kell foglalni. A feleknek a felhasználási szerződésben rögzíteniük kell: (i) a mű pontos megjelölését, (ii) a felhasználás módjának (papír alapú vagy digitális többszörözés, terjesztés, internetes hozzáférhetővé tétel), idejének (egy év vagy adott példányszám), területi hatályának (pl. kizárólag Magyarország területe vagy Európa egésze) pontos meghatározását, (iii) a felhasználás ellenértékét (a jogdíj mértékét). A felhasználási szerződésre vonatkozó részletes szabályokat az Szjt. V. fejezete tartalmazza. Vannak olyan esetek, amikor a felhasználásra nem a szerző ad közvetlenül engedélyt, hanem az engedélyezési jogot a szerző helyett az ún. közös jogkezelő szervezet gyakorolja. Erre általában akkor kerül sor, ha az egyedi engedélyezésre a gyakorlatban nincs mód, például a felhasználások (rádiók általi napi több száz zenei szám lejátszása), vagy a felhasználók nagy száma miatt (vendéglátóipari egységek általi zenelejátszás) és ezért a törvény a szerzők jogainak közös jogkezelés keretében történő gyakorlását előírja vagy erre lehetőséget ad. Jelenleg kilenc közös jogkezelő működik hazánkban. A közös jogkezelő szervezetekről a Hivatal nyilvántartást vezet, amely az alábbi linkre kattintva található meg: http://kjk.sztnh.gov.hu/ . A szerzők nevében történő engedélyezést a jogkezelők is tulajdonképpen szerződéses alapon végzik, de ennek megkötésére nem valamennyi felhasználó tekintetében egyénenként kerül sor. A felhasználás egységes feltételeit és a díjazás mértékét ún. díjszabások írják elő, melyek a gyakorlatban a jogkezelők által megállapított szerződési feltételekként működnek. A közös jogkezelő szervezetek díjszabásait az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt lefolytatott véleményezési eljárást követően. A közös jogkezeléssel kapcsolatos részletes szabályokat az Szjt. XII. fejezete szabályozza. ​ Mikor nem kell engedély a szerzői jog által védett művek felhasználásához? ​ A szerző vagyoni jogai gyakorolhatóságának nem csupán a védelmi idő lejárta képezheti akadályát, hanem az Szjt. által megállapított úgynevezett szabad felhasználási esetek is. E felhasználási esetek megállapításának célja az alkotók és a felhasználó közönség érdekeinek összehangolása. Ez olyan kivételek rögzítése révén történik, melyek esetében a szerzői és kapcsolódó jogi jogosultak általános esetben fennálló jogait adott felhasználó személyére tekintettel (pl. fogyatékos személy, könyvtár, iskolai intézmény) vagy adott felhasználási cél érdekében (pl. oktatás, kutatás) a jogszabály korlátozza. Fontos megjegyezni, hogy szabad felhasználásra csak akkor kerülhet sor, ha adott műpéldány, mellyel összefüggésben a szabad felhasználásra sor kerül, jogszerűen áll a szabad felhasználást végezni kívánó rendelkezésére. Illegális forrásból tehát szabadon felhasználni nem lehet. Az Szjt. IV. fejezetében felsorolt főbb szabad felhasználási esetek a következők: ​ idézés: mű részlete - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki által idézhető. [Szjt. 34. § (1) bek.] átvétel: nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja. [Szjt. 34. § (2) bek.] a mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges. [Szjt. 34. § (4) bek.] magáncélú másolat: természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető. Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható. [35. § (1-2) bek.] könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők. [35. § (5) bek.] nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye szükséges. [36. § (1) bek.] Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. [37. §] Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben: ​ ​ a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe, b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken, c) szociális és időskori gondozás keretében, d) nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken, e) egyházak, alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületek vallási szertartásain és vallási ünnepségein, f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen. [38. § (1) bek.] ​ Hogyan lehet felhasználni egy másik mű részletét? Kell-e ehhez a szerző engedélyét kérni? ​ A tudományos gondolatok, vélemények szabad áramlása érdekében a szerzői jog - megfelelő feltételek betartása mellett - szabad felhasználásként engedi az idézést. (Szjt. 34.§). Az idézés feltételei a következők: ​ csak a mű részletét lehet felhasználni; célhoz kötöttség, azaz az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben lehet idézni; az idézésnek is az eredeti szöveghez hűnek kell lennie; fel kell tüntetni a forrást (és az ott megjelölt szerzőt); idézni csak saját műben lehet. Fontos, hogy képző-, fotó- és iparművészeti alkotások esetében nem megengedett az idézés, azaz csak a szerző engedélyével közölhető egy műalkotás részlete. Az idézésnek a szerzői jogi szabályokon túl minden tudományágban megvan a maga elfogadott szabályrendszere, amelyre szintén érdemes figyelemmel lenni. ​ Kitől kell engedélyt kérnem, ha olyan művet szeretnék felhasználni, amelynek a szerzője ismeretlen, illetve nincsen tudomásom tartózkodási helyéről? ​ Vannak esetek, amikor a jogosult(ak) felkutatása nem jár eredménnyel. Amennyiben a mű szerzője ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor a mű árva műnek minősül. Az árva művek egyes felhasználásai engedélyezését a Hivatal végzi. Az Szjt. 41/B. §-ának (1) bekezdése alapján a Hivatal - a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett - felhasználási engedélyt ad kérelemre annak, aki a felhasználási szerződés megkötése érdekében a szerző felkutatására az érintett műtípus és a felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket, és a szerző felkutatása nem járt eredménnyel. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére terjed ki, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására nem jogosít. Az árva művekre vonatkozó szabályozásról részletesen az alábbi linkre kattintva tájékozódhat: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-v... Segítséget nyújthat a jogutódok felkutatásában a Hivatal honlapján elérhető kutatási adatbázis . Az árva mű felhasználásának engedélyezése iránti kérelem és tájékoztató ismertető szintén elérhető a fenti oldalon. ​ Hogyan lehet fellépni az ellen, aki engedély nélkül használ fel szerzői jog által védett művet? ​ Abban az esetben, ha megsértik szerzői jogainkat - például a művet engedély és jogdíjfizetés nélkül használják fel - számos lehetőség létezik, hogy a szerző megfelelő elégtételt kapjon. Peren kívüli eszközök A jogsértővel szembeni fellépéskor érdemes a peren kívüli eszközöket igénybe venni, amellyel rövidebb idő alatt van lehetőség a sérelem orvosolására. Egyik ilyen lehetőség lehet a bírósági eljárást megelőzően egy felszólító levél küldése, amely tartalmazhat együttműködésre irányuló felajánlást, vagy az adott felhasználás abbahagyására való felszólítást. Lehetséges továbbá, hogy a jogsértőnek felhasználási szerződés megkötését ajánlja fel a szerző. További lehetőség az ún. közvetítői eljárás (mediáció) igénybevétele. A mediáció a fennálló vita békés rendezését jelenti. Ebben az eljárásban egy semleges harmadik személy, a közvetítő (mediátor) segíti elő az egyezség kötését. A mediáció előnye, hogy a bírósági eljáráshoz képest alacsonyabb költséggel jár, illetve gyorsabb és hatékonyabb módot nyújt a jogvita megoldására. Polgári jogi jogérvényesítés A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja: ​ követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról; követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését; követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését; a polgári jogi felelősség szabályai szerint továbbá kártérítést követelhet [Szjt. 94.§ (2) bek.]. Polgári per esetében a keresetlevél benyújtása a törvényszékekhez történik [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 20.§ (3) bek. aa) alapján ] ​ Büntetőjogi jogérvényesítés ​ Szerzői jogsértés esetén büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók a jogsértővel szemben. A szerzői jogok megsértéséhez kapcsolódó ügyekben nyomozóhatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) jár el, ott tehető feljelentés is. Büntető feljelentést a NAV-nál - Budapesten a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságánál, vidéken pedig a NAV helyileg illetékes regionális bűnügyi igazgatóságánál (elérhetőségek: http://www.nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/bunugy/elerhetosegek ) - lehet tenni. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) a szerzői jogok megsértése vonatkozásában az alábbi tényállásokat tartalmazza: ​ Bitorlás (Btk. 384. §) Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §) Védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §) Jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387.§). A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrány okozása esetén szabálysértésnek minősül. (2012. évi II. tv. 238/A.§) Vámjogi jogérvényesítés ​ Az Európai Unión kívülről érkező jogsértő termékek elleni küzdelem egyik meghatározó eszköze a vámeljárás, azon belül is a vámhatósági intézkedés iránti kérelem benyújtása az illetékes vámszervhez és az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII.26.) Korm. rendelet alapján. Internetes jogsértés elleni speciális eszköz - értesítési-eltávolítási eljárás Ha a szerzői jogokat internetes közléssel sértik meg, akkor az érintett internet-szolgáltatóval javasolt kapcsolatba lépni. Az ún. értesítési-eltávolítási eljárás keretében ugyanis rövid úton elérhető, hogy a jogsértő tartalomhoz való hozzáférés megszűnjön. Az eljárás főbb elemei az alábbiak: ​ a jogosult a jogsértés észlelésekor teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítést küld a tárhelyszolgáltatónak, amelyben pontosan meghatározza, hogy az eltávolítás kérelme milyen jogokat sértő információra irányul; a szolgáltató ezt követően 12 órán belül köteles megszüntetni a hozzáférést a jogsértő tartalomhoz - erről 3 napon belül értesítve a tartalomszolgáltatót, aki ezzel kapcsolatban kifogással élhet (hogy ti. az általa feltett tartalom nem volt jogsértő); a kifogás alapján a tárhelyszolgáltatónak a tartalom visszahelyezéséről kell rendelkeznie; a jogosult a visszatételről szóló tájékoztatás átvételétől számított 10 munkanapon belül polgári eljárást indíthat, illetve büntető feljelentést tehet. Az eljárás részleteit az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13. §-a szabályozza.

  • Szakértelem | Magyarország Videós Arcképcsarnoka | Videó Portré

    Szakértelem élőben Új fejezet veszi kezdetét 10 éve küldetésünk a magyarság emberi és szakmai arcának bemutatása digitális film és internet technológia által Videó lejátszása Facebook Twitter Pinterest Tumblr Link másolása Link másolva! Rólunk bővebben

  • Adatkezelési tájékoztató | Magyarország Videós Arcképcsarnoka | Videó Portré

    GDPR - Adatkezelési tájékoztató Adatkezelési tájékoztató Cookie (süti) használatunk ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRINTETT TERMÉSZETES SZEMÉLY JOGAIRÓL SZEMÉLYES ADATAI KEZELÉSE VONATKOZÁSÁBAN ​ Tartalom ​ BEVEZETÉS I. FEJEZET AZ ADATKEZELŐ MEGNEVEZÉSE II. FEJEZET ADATFELDOLGOZÓK MEGNEVEZÉSE III. FEJEZET AZ ADATKEZELÉS JOGSZERŰSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA IV. FEJEZET LÁTOGATÓI ADATKEZELÉS A TÁRSASÁG HONLAPJÁN - TÁJÉKOZTATÁS SÜTIK (COOKIE) ALKALMAZÁSÁRÓL V. FEJEZET TÁJÉKOZTATÁS AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAIRÓL VI. FEJEZET Adatkezelés jogalapja VII. FEJEZET Az adatkezelés célja VIII. FEJEZET A kezelt adatok köre IX. FEJEZET Az adatkezelés időtartama X. FEJEZET Az adatkezelés módja XI. FEJEZET Tájékoztatás kérése, az adatok helyesbítése, törlése, zárolása XII. FEJEZET Jogorvoslat XIII. FEJEZET Egyoldalú módosíthatóság ​ BEVEZETÉS ​ A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (a továbbiakban: Rendelet) előírja, hogy az Adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, továbbá hogy az Adatkezelő elősegíti az érintett jogainak a gyakorlását. Az érintett előzetes tájékoztatási kötelezettségét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény is előírja. Az alábbiakban olvasható tájékoztatással e jogszabályi kötelezettségünknek teszünk eleget. A tájékoztatást közzé kell tenni a társaság honlapján, vagy az érintett személy részére kérésére meg kell küldeni. ​ I. FEJEZET AZ ADATKEZELŐ MEGNEVEZÉSE ​ E tájékoztatás kiadója, egyben az Adatkezelő: ​ Adatkezelő adatai: ​ Név: PlusTvNews Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. 1 emelet 24/25 Levelezési cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. 1 emelet 24/25 Nyilvántartásba vevő bíróság: Fővárosi Törvényszék Cégjegyzékszám: 01 09 943657 Adószám: 22789730-2-42 Képviselő: Both Ferenc György ügyvezető Telefonszám: 06 1 445 2164 E-mail: ferencboth@videoportre.hu Honlap: http://www.videoportre.hu ​ (a továbbiakban: Társaság) ​ II. FEJEZET ADATFELDOLGOZÓK MEGNEVEZÉSE ​ Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel; (Rendelet 4. cikk 8.) Az adatfeldolgozó igénybevételéhez nem kell az érintett előzetes beleegyezése, de szükséges a tájékoztatása. Ennek megfelelően a következő tájékoztatást adjuk: 1. Társaságunk IT szolgáltatója Társaságunk IT szolgáltatója Társaságunk a honlapjai fenntartásához és kezeléséhez adatfeldolgozót vesz igénybe, aki az IT szolgáltatásokat (tárhelyszolgáltatás) biztosítja, és ennek keretében – a vele fennálló szerződésünk tartamáig - kezeli a honlapon megadott személyes adatokat, az általa végzett művelet a személyes adatok tárolása a szerveren. Ezen adatfeldolgozó megnevezése a következő: Google Ireland Limited Gordon House Barrow Street Dublin 4 Ireland Adószám: IE 6388047V 2. Egyéb adatkezelések: A fentieken túl az Érintettre vonatkozó személyes adatok továbbítására kizárólag törvényben kötelezően meghatározott esetben, illetve az Érintett hozzájárulása alapján kerülhet sor. ​ III. FEJEZET AZ ADATKEZELÉS JOGSZERŰSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA ​ 1. Adatkezelés az érintett hozzájárulása alapján (1) Amennyiben a Társaság hozzájáruláson alapuló adatkezelést kíván végezni, az érintett hozzájárulását személyes adatai kezeléséhez az adatkezelési szabályzatban meghatározott adatkérő lap szerinti tartalommal és tájékoztatással kell kérni. (2) Hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett a Társaság internetes honlapjának megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, valamint bármely egyéb olyan nyilatkozat vagy cselekedet is, amely az adott összefüggésben az érintett hozzájárulását személyes adatainak tervezett kezeléséhez egyértelműen jelzi. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés ezért nem minősül hozzájárulásnak. (3) A hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre kiterjed. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni. (4) Ha az érintett hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik – pl, értékesítési, szolgáltatási szerződés megkötése - a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel. Az érintett hozzájárulását tartalmazó ilyen nyilatkozat bármely olyan része, amely sérti a Rendeletet, kötelező erővel nem bír. (5) A Társaság nem kötheti szerződés megkötését, teljesítését olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulás megadásához, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez. (6) A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását. (7) Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. 2. Jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés (1) A jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés esetén a kezelhető adatok körére, az adatkezelés céljára, az adatok tárolásának időtartamára, a címzettekre az alapul szolgáló jogszabály rendelkezései irányadók. (2) A jogi kötelezettség teljesítése jogcímén alapuló adatkezelés az érintett hozzájárulásától független, mivel az adatkezelést jogszabály határozza meg. Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt ezesetben közölni kell, hogy az adatkezelés kötelező, továbbá az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a rá vonatkozó jogi kötelezettség alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet az előbbi információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is. 3. Az érintett jogainak elősegítése A Társaság valamennyi adatkezelése során köteles biztosítani az érintett jogainak gyakorlását. ​ IV. FEJEZET LÁTOGATÓI ADATKEZELÉS A TÁRSASÁG HONLAPJÁN - TÁJÉKOZTATÁS SÜTIK (COOKIE) ALKALMAZÁSÁRÓL ​ 1. A honlapra látogatót a honlapon tájékoztatni kell a sütik alkalmazásáról, és ehhez – a technikailag elengedhetetlenül szükséges munkamenet (session) sütik kivételével - a hozzájárulását kell kérni. 2. Általános tájékoztatás a sütikről 2.1. A süti (angolul cookie) egy olyan adat, amit a meglátogatott weboldal küld a látogató böngészőjének (változónév-érték formában), hogy az eltárolja és később ugyanaz a weboldal be is tudja tölteni a tartalmát. A sütinek lehet érvényessége, érvényes lehet a böngésző bezárásáig, de korlátlan ideig is. A későbbiekben minden HTTP(S) kérésnél ezeket az adatokat is elküldi a böngésző a szervernek. Ezáltal a felhasználó gépén lévő adatokat módosítja. 2.2. A süti lényege, hogy az weboldalszolgáltatások természeténél fogva szükség van arra, hogy egy felhasználót megjelöljön (pl. hogy belépett az oldalra) és annak megfelelően tudja a következőkben kezelni. A veszélye abban rejlik, hogy erről a felhasználónak nem minden esetben van tudomása és alkalmas lehet arra, hogy felhasználót kövesse a weboldal üzemeltetője vagy más szolgáltató, akinek a tartalma be van építve az oldalban (pl. Facebook, Google Analytics), ezáltal profil jön létre róla, ebben az esetben pedig a süti tartalma személyes adatnak tekinthető. 2.3. A sütik fajtái: 2.3.1. Technikailag elengedhetetlenül szükséges munkamenet (session) sütik: amelyek nélkül az oldal egyszerűen nem működne funkcionálisan, ezek a felhasználó azonosításához, pl. annak kezeléséhez szükséges, hogy belépett-e, mit tett a kosárba, stb. Ez jellemzően egy session-id letárolása, a többi adat a szerveren kerül tárolásra, ami így biztonságosabb. Van biztonsági vonatkozása, ha a session süti értéke nem jól van generálva, akkor session-hijacking támadás veszélye fennáll, ezért feltétlenül szükséges, hogy megfelelően legyenek ezek az értékek generálva. Más terminológiák session cookie-nak hívnak minden sütit, amik a böngészőből való kilépéskor törlődnek (egy session egy böngészőhasználat az elindítástól a kilépésig). 2.3.2. Használatot elősegítő sütik: így azokat a sütiket szoktál nevezni, amelyek megjegyzik a felhasználó választásait, például milyen formában szeretné a felhasználó az oldalt látni. Ezek a fajta sütik lényegében a sütiben tárolt beállítási adatokat jelentik. 2.3.3. Teljesítményt biztosító sütik: bár nem sok közük van a "teljesítmény"-hez, általában így nevezik azokat a sütiket, amelyek információkat gyűjtenek a felhasználónak a meglátogatott weboldalon belüli viselkedéséről, eltöltött idejéről, kattintásairól. Ezek jellemzően harmadik fél alkalmazásai (pl. Google Analytics, AdWords, vagy Yandex.ru sütik). Ezek a látogatóról profilalkotás készítésére alkalmasak. A Google Analytics sütikről itt tájékozódhat: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/analyticsjs/cookie-usage A Google AdWords sütikről itt tájékozódhat: https://support.google.com/adwords/answer/2407785?hl=hu 2.4. A sütik használatának elfogadása, engedélyezése nem kötelező. Visszaállíthatja böngészője beállításait, hogy az utasítsa el az összes cookie-t, vagy hogy jelezze, ha a rendszer éppen egy cookie-t küld. A legtöbb böngésző ugyan alapértelmezettként automatikusan elfogadja a sütiket, de ezek általában megváltoztathatóak annak érdekében, hogy megakadályozható legyen az automatikus elfogadás és minden alkalommal felajánlja a választás lehetőségét. A legnépszerűbb böngészők süti beállításairól az alábbi linkeken tájékozódhat • Google Chrome: https://support.google.com/accounts/answer/61416?hl=hu • Firefox: https://support.mozilla.org/hu/kb/sutik-engedelyezese-es-tiltasa-amit-weboldak-haszn • Microsoft Internet Explorer 11: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-11 • Microsoft Internet Explorer 10: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-10-win-7 • Microsoft Internet Explorer 9: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-9 • Microsoft Internet Explorer 8: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-8 • Microsoft Edge: http://windows.microsoft.com/hu-hu/windows-10/edge-privacy-faq • Safari: https://support.apple.com/hu-hu/HT201265 Mindezek mellett azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy előfordulhat, hogy bizonyos webhelyfunkciók vagy -szolgáltatások nem fognak megfelelően működni cookie-k nélkül. 3. Tájékoztatás a Társaság honlapján alkalmazott sütikről, illetve a látogatás során létrejövő adatokról 3.1. A látogatás során kezelt adatkör: Társaságunk honlapja a weboldal használata során a látogatóról, illetve az általa böngészésre használt eszközről az alábbi adatokat rögzítheti és kezelheti: • az látogató által használt IP cím, • a böngésző típusa, • a böngészésre használt eszköz operációs rendszerének jellemzői (beállított nyelv), • látogatás időpontja, • a meglátogatott (al)oldal, funkció vagy szolgáltatás. • kattintás. Ezeket az adatokat maximum 90 napig őrizzük meg és elsősorban biztonsági incidensek vizsgálatához használhatjuk. 3.2. A honlapon alkalmazott sütik 3.2.1. Technikailag elengedhetetlenül szükséges munkamenet (session) sütik Az adatkezelés célja: a honlap megfelelő működésének biztosítása. Ezek a sütik ahhoz szükségesek, hogy a látogatók böngészhessék a weboldalt, zökkenőmentesen és teljes körűen használhassák annak funkcióit, a weboldalon keresztül elérhető szolgáltatásokat, így - többek között- különösen a látogató által az adott oldalakon végzett műveletek megjegyzését vagy a bejelentkezett felhasználó azonosítását egy látogatás során. Ezen sütik adatkezelésének időtartama kizárólag a látogató aktuális látogatására vonatkozik, a munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a számítógépéről. Ezen adatkezelés jogalapja az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. CVIII. törvény (Elkertv.) 13/A. § (3) bekezdése, amely szerint a szolgáltató a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig. 3.2.1. Használatot elősegítő sütik: Ezek megjegyzik a felhasználó választásait, például milyen formában szeretné a felhasználó az oldalt látni. Ezek a fajta sütik lényegében a sütiben tárolt beállítási adatokat jelentik. Az adatkezelés jogalapja a látogató hozzájárulása. Az adatkezelés célja: A szolgáltatás hatékonyságának növelése, felhasználói élmény növelése, a honlap használatának kényelmesebbé tétele. Ez az adat inkább a felhasználó gépén van, a weboldal csak hozzáfér és felismer(het)i általa a látogatót. 3.2.2. Teljesítményt biztosító sütik: Információkat gyűjtenek a felhasználónak a meglátogatott weboldalon belüli viselkedéséről, eltöltött idejéről, kattintásairól. Ezek jellemzően harmadik fél alkalmazásai (pl. Google Analytics, AdWords). Az adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása. Az adatkezelés célja: a honlap elemzése, reklámajánlatok küldése. ​ V. FEJEZET TÁJÉKOZTATÁS AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAIRÓL ​ I. Az érintett jogai röviden összefoglalva: 1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése 2. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik 3. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg 4. Az érintett hozzáférési joga 5. A helyesbítéshez való jog 6. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”) 7. Az adatkezelés korlátozásához való jog 8. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség 9. Az adathordozhatósághoz való jog 10. A tiltakozáshoz való jog 11. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást 12. Korlátozások 13. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről 14. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog) 15. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog 16. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog II. Az érintett jogai részletesen: 1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése 1.1. Az adatkezelőnek az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó valamennyi információt és minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva kell nyújtania, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát. 1.2. Az adatkezelőnek elő kell segítenie az érintett jogainak a gyakorlását. 1.3. Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a jogai gyakorlására irányuló kérelme nyomán hozott intézkedésekről. E határidő a Rendeletben írt feltételekkel további két hónappal meghosszabbítható. amelyről az érintettet tájékoztatni kell. 1.4. Ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával. 1.5. Az adatkezelő az információkat és az érintett jogairól szóló tájékoztatást és intézkedést díjmentesen biztosítja, azonban a Rendeletben írt esetekben díj számítható fel. A részletes szabályok a Rendelet 12 cikke alatt találhatók. 2. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik 2.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és információkról az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon. Ennek keretében az érintettet tájékoztatni kell: a) az adatkezelő és képviselője kilétéről és elérhetőségeiről, b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről (ha van ilyen), c) a személyes adatok tervezett kezelésének céljáról, valamint az adatkezelés jogalapjáról, d) jogos érdek érvényesítésén alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről, e) a személyes adatok címzettjeiről – akikkel a személyes adatot közlik - , illetve a címzettek kategóriáiról, ha van ilyen; e) adott esetben annak tényéről, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat. 2.2. A tisztességes és átlátható adatkezelés biztosítsa érdekében az adatkezelőnek az érintettet a következő kiegészítő információkról kell tájékoztatnia: a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól; b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról; c) az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén arról, hogy a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; f) az automatizált döntéshozatal tényéről, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikáról, és arra vonatkozóan érthető információkról, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír. 2.3. Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról. Az előzetes tájékozódáshoz való jog részletes szabályait a Rendelet 13. cikke tartalmazza. 3. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg 3.1. Ha az adatkezelő a személyes adatokat nem az érintettől szerezte meg, az érintettet az adatkezelőnek a személyes adatok megszerzésétől számított legkésőbb egy hónapon belül; ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor tájékoztatnia kell az előbbi 2. pontban írt tényekről és információkról, továbbá az érintett személyes adatok kategóriáiról, valamint a személyes adatok forrásáról és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e. 3.2. A további szabályokra az előbbi 2. pontban (Előzetes tájékozódáshoz való jog) írtak irányadók. E tájékoztatás részletes szabályait a Rendelet 14. cikke tartalmazza. 4. Az érintett hozzáférési joga 4.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az előbbi 2-3. pontban írt kapcsolódó információkhoz hozzáférést kapjon. (Rendelet 15. cikk). 4.2. Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a Rendelet 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról. 4.3. Az adatkezelőnek az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére kell bocsátania. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Az érintett hozzáférési jogára vonatkozó részletes szabályokat a Rendelt 15. cikke tartalmazza. 5. A helyesbítéshez való jog 5.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. 5.2. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését is. Ezen szabályokat a Rendelet 16. cikke tartalmazza. 6. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”) 6.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje ha a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére közvetlenül gyermeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor. 6.2. A törléshez való jog nem érvényesíthető, ha az adatkezelés szükséges a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából; b) az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából; c) a népegészségügy területét érintő közérdek alapján; d) a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törléshez való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez. A törléshez való jogra vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 17. cikke tartalmazza. 7. Az adatkezelés korlátozásához való jog 7.1. Az adatkezelés korlátozása esetén az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. 7.2. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést ha ha az alábbiak valamelyike teljesül: a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát; b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását; c) az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy d) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben. 7.3. Az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az érintettet előzetesen tájékoztatni kell. A vonatkozó szabályokat a Rendelet 18. cikke tartalmazza. 8. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség Az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről. E szabályok a Rendelet 19. cikke alatt találhatók. 9. Az adathordozhatósághoz való jog 9.1. A Rendeletben írt feltételekkel az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha a) az adatkezelés hozzájáruláson, vagy szerződésen alapul; és b) az adatkezelés automatizált módon történik. 9.2. Az érintett kérheti a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását is. 9.3. Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása nem sértheti a Rendelet 17. cikkét (A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”). Az adtahordozhatósághoz való jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. E jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait. A részletes szabályokat a Rendelet 20. cikke tartalmazza. 10. A tiltakozáshoz való jog 10.1. Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdeken, közfeladat végrehajtásán (6. cikk (1) e)) , vagy jogos érdeken (6. cikk f)) alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. 10.2. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők. 10.3. Ezen jogokra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni. 10.4. Az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja. 10.5. Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség. A vonatkozó szabályokat a Rendelet cikke tartalmazza. 11. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást 11.1. Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené. 11.2. Ez a jogosultság nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés: a) az érintett és az adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges; b) meghozatalát az adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy c) az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul. 11.3. Az előbbi a) és c) pontjában említett esetekben az adatkezelő köteles megfelelő intézkedéseket tenni az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve az érintettnek legalább azt a jogát, hogy az adatkezelő részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be. A további szabályokat a Rendelet 22. cikke tartalmazza. 12. Korlátozások Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja jogok és kötelezettségek (Rendelet 12-22. cikk, 34. cikk, 5. cikk) hatályát ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát. E korlátozás feltételeit a Rendelet 23. cikke tartalmazza. 13. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről 13.1. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi incidensről. E tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább a következőket: a) az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit; c) ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket; d) ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket. 13.2. Az érintettet nem kell az tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül: a) az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat; b) az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg; c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását. A további szabályokat a Rendelet 34. cikke tartalmazza. 14. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog) Az érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a Rendeletet. Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni. E szabályokat a Rendelet 77. cikke tartalmazza. 15. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog 15.1. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben. 15.2. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről. 15.3. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. 15.4. Ha a felügyeleti hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében a Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti hatóság köteles ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni. E szabályokat a Rendelet 78. cikke tartalmazza. 16. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog 16.1. A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok – köztük a felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak e rendeletnek nem megfelelő kezelése következtében megsértették az e rendelet szerinti jogait. 16.2. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve. E szabályokat a Rendelet 79. cikke tartalmazza. ​ VI. FEJEZET Adatkezelés jogalapja ​ Az adatkezelés nyilvántartásba vétele: Az adatkezelésre az Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint az érintett (a továbbiakban:„Érintett”) önkéntes hozzájárulása alapján, illetőleg az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény alapján kerül sor. 17.1. Az Érintett az Adatkezelő által nyújtott szolgáltatás igénybe vételével, a regisztrációval, az Adatkezelő honlapjának használatával, egyes kérdőívek kitöltésével, a személyes adatainak önkéntes közlésével adja meg az adatkezeléshez való hozzájárulást. 17.2. A hozzájárulás kiterjed különösen a következő adatkezelési műveletekre: az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése. 17.3. A 14. életévét be nem töltött kiskorú és az egyébként cselekvőképtelen Érintett nevében a törvényes képviselő adhat hozzájárulást. A 14. életévet betöltött, de 16. életévét még be nem töltött kiskorú, valamint az egyébként korlátozottan cselekvőképes Érintett a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával adhat hozzájárulást az adatkezeléshez. A 16. életévét betöltött kiskorú Érintett önállóan adhat hozzájárulást, a jognyilatkozata érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. Az Adatkezelőnek nem áll módjában a hozzájáruló személy jogosultságát ellenőrizni, illetve a törvényes képviselő nyilatkozatának tartalmát megismerni, így az Érintett, illetve annak törvényes képviselője szavatol azért, hogy a hozzájárulás megfelel a jogszabályoknak. Az Adatkezelő a szolgáltatás használata esetén a törvényes képviselő megfelelő hozzájárulását megadottnak tekinti. ​ VII. FEJEZET Az adatkezelés célja ​ 18.1. Az adatkezelés célja: NAIH-139012/2018. - az Adatkezelő szolgáltatásainak és termékeinek az ügyfelekkel való megismertetése, portréfilmek előkészítése-, elkészítése és utókommunikációja, a felhasználók kiszolgálása, kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele céljából történő adatkezelés, Video Portré filmek gyártása-, Magyarország Videós Arcképcsarnoka megnevezésű adatkezelés; Ezzel kapcsolatban az ezekhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása. ​ VIII. FEJEZET A kezelt adatok köre ​ 19.1. Az Adatkezelő által folytatott adatkezelés az egyes adatkezelési célok esetében az Érintetteknek az alábbiakban felsorolt személyes adataira terjed ki: NAIH-139012/2018. - az Adatkezelő szolgáltatásainak és termékeinek az ügyfelekkel való megismertetése, portréfilmek előkészítése-, elkészítése és utókommunikációja, a felhasználók kiszolgálása, kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele céljából történő adatkezelés, Video Portré filmek gyártása-, Magyarország Videós Arcképcsarnoka megnevezésű adatkezelés; 19.2. Az Adatkezelő az Érintettektől névtelenül további demográfiai vagy üzleti adatokat is gyűjthet, amelyek – a névtelenség miatt – nem minősülnek személyes adatoknak. 19.3. Az Adatkezelő honlapjának használata során az Érintett böngészője által elküldött technikai információk a Server Log fájlokban eltárolódnak. ​ IX. FEJEZET Az adatkezelés időtartama ​ 20.1. Az Érintett személyes adatainak kezelése az adat közlésének időpontjától az adatnak az Adatkezelő általi törléséig tart. 20.2. Az Adatkezelő által folytatott adatkezelés az egyes adatkezelési célok esetében – az Érintett kérésére korábban való törlés hiányában – az alábbiakban meghatározott időtartamra terjed ki: NAIH-139012/2018. - az Adatkezelő szolgáltatásainak és termékeinek az ügyfelekkel való megismertetése, portréfilmek előkészítése-, elkészítése és utókommunikációja, a felhasználók kiszolgálása, kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele céljából történő adatkezelés, Video Portré filmek gyártása-, Magyarország Videós Arcképcsarnoka megnevezésű adatkezelés; az adat közlésének időpontjától az Érintett hozzájárulásának a visszavonásáig tart. 20.3. - 20.4. Az adatbázisból való törlés az Érintett kérésére is történhet, így az adatkezelés – a fent meghatározott időtartamokon belül – mindaddig fennáll, amíg az Érintett kifejezetten nem kéri az Adatkezelőtől az adatainak törlését. 20.5. Az Adatkezelő legkésőbb az Érintett kérelmének átvételétől számított 30 (harminc) naptári napon belül törli az adatot. 20.6. A fenti rendelkezések nem érintik a jogszabályban meghatározott, például számviteli előírásokból fakadó megőrzési kötelezettségek teljesítését. Az Adatkezelő ügyfelei által igénybe vett szolgáltatások adatai megjelennek a számlán és egyéb számviteli bizonylatokon is, ezek az adatok a számviteli előírások miatt nem törölhetőek. ​ X. FEJEZET Az adatkezelés módja ​ 21.1. Az Érintett a regisztrációval, az Adatkezelő honlapjának használatával, egyes kérdőívek kitöltésével, postai vagy elektronikus levelekben való rögzítéssel és esetleges egyéb egyedi módon közli az Adatkezelővel a személyes adatait. 21.2. Az Érintettek személyes adatainak nyilvántartása az egyes adatkezelési célok szerint elkülönítve történik. 21.3. Az Érintettek személyes adataihoz hozzáférők köre: - az Adatkezelő munkatársai; - az alábbiakban meghatározott Adatfeldolgozók munkatársai; - egyes hatóságok a hatósági eljárások során általuk kért és az Adatkezelő által törvényileg kötelezően átadandó adatok vonatkozásában; - a lejárt tartozások kezelése céljából az Adatkezelő által megbízott követeléskezelő cég munkatársai; - egyéb személyek az Érintett kifejezett hozzájárulása alapján. 21.4. Az Adatkezelő időbeli korlátozás nélküli szigorú titoktartási kötelezettséget vállal az általa kezelt személyes adatok vonatkozásában, azokat – az Érintett hozzájárulásától eltérően – nem hozhatja harmadik személy tudomására. ​ XI. FEJEZET Tájékoztatás kérése, az adatok helyesbítése, törlése, zárolása ​ 22.1. Az Érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről; kérheti személyes adatainak helyesbítését; kérheti személyes adatainak törlését vagy zárolását; tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen. 22.2. Az Érintett tájékoztatását az Adatkezelő csak az Infotv. 9. § (1) bekezdésében, valamint a 19. §-ban meghatározott esetekben tagadhatja meg. 22.3. Az Érintett kérelmére az Adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott Adatfeldolgozók által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az Adatfeldolgozók nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják, vagy kapták meg az adatokat. Az Adatkezelő erre vonatkozó kérelem esetén 30 (harminc) naptári napon belül írásban köteles megadni a tájékoztatást. 22.4. A valóságnak meg nem felelő személyes adatot az Adatkezelő helyesbíteni köteles. 22.5. A személyes adatot törölni kell, ha a kezelése jogellenes; az adatkezeléssel érintett az adatok törlését kéri; az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem korrigálható – feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki; az adatkezelés célja megszűnt; az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; a törlést a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elrendelte. ​ ​ XII. FEJEZET Jogorvoslat ​ 23.1. Az Érintett az Infotv. 21. §-ában meghatározott okokból tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen. Ebben az esetben az Adatkezelő a kérelem benyújtásától számított 15 (tizenöt) naptári nap alatt köteles a tiltakozást megvizsgálni és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. 23.2. Ha az Érintett az Adatkezelőnek a döntésével nem ért egyet, illetve, ha az Adatkezelő a határidőt elmulasztja, az Érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 (harminc) naptári napon belül – bírósághoz fordulhat. 23.3. Az Érintett a jogainak megsértése esetén bírósághoz, konkrétan az illetékes törvényszékhez, a fővárosban a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat az Infotv. 22. §-ában meghatározottak szerint. 23.4. Jogorvoslati lehetőséggel, panasszal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál is lehet élni: Név: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Székhely: 1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C. Honlap: www.naih.hu Telefon: +36 (1) 391-1400 E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu ​ ​ XIII. FEJEZET Egyoldalú módosíthatóság ​ 24.1. Az Adatkezelő fenntartja a jogot, hogy a jelen adatkezelési tájékoztatót egyoldalúan módosítsa. 24.2. Az Adatkezelő a jelen adatkezelési tájékoztató hatályos változatát az internetes honlapján teszi közzé. Az Érintett az Adatkezelő által nyújtott szolgáltatás igénybe vételével, ráutaló magatartással fogadja el a módosított adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat. ​ ​ Kelt: Budapest, 2023 . január 07. ​ _________________________ PlusTvNews Kft. Both Ferenc György ügyvezető cookie

bottom of page