Keresési találatok

Szakértelem élőben Új fejezet veszi kezdetét 10 éve küldetésünk a magyarság emberi és szakmai arcának bemutatása digitális film és internet technológia által Videó lejátszása Facebook Twitter Pinterest Tumblr Link másolása Link másolva! Rólunk bővebben

Storytelling Történetmesélés A Storytelling - Történetmesélés napjainkban a menedzsment-tudományok és a marketing kulcsfogalma lett. Filmjeink történetmesélésre épülnek. Storytelling A történetmesélés ereje a marketingkommunikációban A marketingkommunikáció egyik „újra felfedezett”, modern eszközének számít. Számos vállalat alkalmazza a történetmesélést a vállalati megjelenítés, cégtörténet, alapító gondolatai és személyísége, termékek ismertetésének hatékony eszközeként. A történetek hozzánk szólnak, érzelmeinkre hatnak, és így meggyőzőbben kommunikálhatóak a céggel és termékekkel kapcsolatos információk. A fogyasztók a nekik szóló történetek hatására „érintettebbé” válnak, és ezért nagyobb valószínűséggel kötődnek az adott szervezethez. ​ Tanulmány: Tanulmány letöltése ​ Dr. MÁTYÁS JUDIT - Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, egyetemi adjunktus, nyelvész (Phd), marketing (MBA) Szakmai önéletrajz ​ Köszönjük a szerzőnek, hogy tanulmányát a rendelkezésünkre bocsátotta. ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ ​ További gondolatok a témában: Miért kell a storytelling? És mitől működik a történet - Webshark Blog Könyvajánló: CARMINE GALLO Storytelling - A történetmesélés ereje ​ Online E-könyv vagy könyv megrendelése HVG könyvek ​ A hatékony kommunikáció alapját az üzleti életben is a történetek képezik. Akár konferencián tartunk előadást, akár befektetők előtt prezentáljuk az ötletünket, vagy épp az ügyfeleinket szólítjuk meg – hallgatóságunkat elsősorban nem adathalmazokkal, hanem hiteles és érzelmeket kiváltó történetekkel tudjuk meggyőzni. A storytelling elismert szakértője, Carmine Gallo legújabb könyvében ehhez nyújt segítséget mintegy ötven kiváló történetmesélő, többek között Steve Jobs, Richard Branson, Sheryl Sandberg és Oprah Winfrey példáján keresztül. Az inspiráló előadóktól megtanulhatjuk a storytelling alapelveit és technikáit, továbbá praktikus tippeket kapunk, hogy minél jobb történetmesélőkké váljunk. Carmine Gallo kommunikációs coachként kiemelkedően sikeres vállalatok felső vezetőinek segít a kifinomult storytelling-technikák elsajátításában. Ügyfelei közé tartozik a Cisco, a Coca-Cola, az Intel, a Microsoft és a Walmart. Keresett előadó és népszerű publicista, a Gallo Communications Group alapítója. Számos bestseller, köztük A TED-előadások, a Steve Jobs a prezentáció mestere és a Steve Jobs az innováció mestere szerzője. Feleségével, Vanessa Gallóval és két lányukkal a Kalifornia állambeli Pleasantonban élnek.

Szakértelem élőben online előadás-sorozat, élő webinárium További előadások Biztosítsa előre a helyét a maximált létszámú interaktív webinárium szobában ​ ​ +7 napig visszanézheti az eseményt Böjte Csaba előadása Jónak lenni jó! 2020. Szeptember 17, csütörtök 10:00 ​Időtartam: 90 perc Lezárva a regisztráció Bruttó: 6.000,- Ft (4.724,- Ft + áfa) bankkártyás fizetés vagy átutalás Előadás témája ​ Elmélkedés a jelen világ dolgairól Tiszta lélekkel embernek megmaradni Hogyan éljük az életünk békében önmagunkkal és másokkal Mitől szép a világ ​ Böjte Csaba ​ Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása. Jelenleg 2500 gyermekről gondoskodik intézményeiben és további százakról nevelőszülői rendszerben. Böjte Csaba civilként autóvillamossági szerelőnek tanult, majd miután ezt a szakmáját feladta, egy évig élt, és dolgozott bányászként a Hargitában. Ezzel a döntéssel, akaraterejét próbára téve, lelkiekben már a papi pályára készült. Édesapja költő volt, s egy verse miatt a Ceaușescu-rezsim bírósága hét évi börtönre ítélte, ahonnan négy és fél év múlva szabadult ki. A börtönben elszenvedett kínzások és egyéb megpróbáltatások következtében szabadulása után másfél hónappal meghalt. Csabának ez alapvető momentum volt annak megértésében, hogy a baj nem az emberben, hanem a tudatlanságban lakozik. Ennek hatására döntötte el, hogy pap lesz. A ferences rendbe még a Ceaușescu-diktatúra alatt, 1982-ben jelentkezett, a legnagyobb titokban. Tanulmányait Gyulafehérváron és Esztergomban végezte, mielőtt 1989-ben pappá szentelték. Több helyen eltöltött papi szolgálata után, 1992-ben Dévára helyezték, ahol jelentős fordulatot vett az élete. Oltalmába fogadott néhány utcagyereket, és a lakatot leverve az elhagyott és évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztek. A román hatóságok ellenezték ezt a lépését, és többször felszólították az épület elhagyására. Böjte atya válasza az volt, hogy a gyerekeket rakják az utcára a rendőrök. Ez nem történt meg. Az árvákat befogadó ferences szerzetesnek hamar híre ment Déván. Mára tevékenységét elismerik egész Erdélyben, Romániában, Magyarországon, Nyugat-Európában, sőt a tengeren túl is. Az alapvető életfeltételeken kívül (szállás, ruha, étel stb.) taníttatásukkal is foglalkozik, amibe vallási és erkölcsi nevelésük is beletartozik. Nem kevesen egyetemre is bejutnak közülük. ​ Elismerések Magyar Örökség díj (2002) Év embere díj (2004) Aphelandra Díj (2005) Sütő András-díj (2007) A Pannon Példakép alapítvány díja (2008) A Százak Tanácsa által alapított Haza Embere díj első kitüntetettje (2008) 2010-ben Zajzoni Rab István Dij Négyfaluban (Erdély, Brassó megye) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010) Az Európai Parlamenttől 2011 júniusában Európai Polgári Díj (Civi Europaeo Praemium) Giesswein Sándor Emlékbizottság, Giesswein-emlékérem (2012) Magyar Szabadságért díj (2015) Boldog gyermekekért, boldog családokért díj (2018) Pro Cultura Hungarica díj (2019) Makovecz Imre-díj (2019) ​ ​ ​ Lezárva a regisztráció Bruttó: 6.000,- Ft (4.724,- Ft + áfa) bankkártyás fizetés vagy átutalás

• Hogyan tud bekerülni a rendszerbe ajánlás nélkül? Ajándékozza meg meg magát vagy mást a forgatással.

Gróf Széchenyi István Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István Bécs , 1791 . szeptember 21. – Döbling , 1860 . április 8. Politikus, császári és királyi kamarás, író , polihisztor , közgazdász , a Batthyány-kormány közlekedési minisztere , „a legnagyobb magyar” ​ Kossuth Lajos méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.” Eszméi, hatása és gyakorlati tevékenysége által a modern Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés , a külpolitika és a sport területén végrehajtott reformok fűződnek. Eszméit tartalmazó könyvei, a Hitel, a Világ és a Stádium óriási hatást gyakoroltak kora szellemi megújításában. ​ 1827-ben a londoni és párizsi klubélet mintájára megalapította a Nemzeti Kaszinót , hogy társasági fórumot teremtsen a nemesség, az értelmiség és a tenni vágyó hazafiak számára. Gyakorlati alkotásai közé tartoznak a mai Magyar Tudományos Akadémia alapjának (Magyar Tudós Társaság) létesítése, a Lánchíd megalkotása, a hajózás és hajógyártás (Óbudai Hajógyár ), a balatoni gőzhajózás megteremtése, a Vaskapu szabályozása, a Tisza-vidék árvízmentesítése, valamint ő volt a korszerű bortermelés, a selyemhernyó-tenyésztés, a cukorgyártás, a gázvilágítás, az országos vasútfejlesztés egyik előmozdítója. Az első gőzhengermalom létrehozásával a modern lisztgyártás megalapozója. 1842-ben ő javasolta a budai alagút építését a Várhegy keresztülfúrásával az épülő Lánchíd budai hídfőjénél. Ő volt a lóversenyzés és lótenyésztés, később az evezőssport meghonosítója Magyarországon: létrehozta az első csónakházat (Csónakda), 1841-ben megalapította az első Hajós Egyletet, beindítva az első evezősversenyeket. ​ Számos intézmény alapítója és névadója, az ipar és gazdaság fejlődésében fontos részvénytársaságok megalapítója. Kezdeményezésére nyílt meg 1837-ben Pest-Buda első magyar nyelvű színháza, mely 1840-től a Nemzeti Színház nevet viselte. ​ Forrás: Wikipedia

Szakértelem élőben online előadás-sorozat, élő webinárium További előadások Biztosítsa előre a helyét a maximált létszámú interaktív webinárium szobában ​ ​ +7 napig visszanézheti az eseményt Tonk Emil előadása PROFIN vagy SEHOGY 2020. Szeptember 10, csütörtök 10:00 ​Időtartam: 90 perc Lezárva a regisztráció Bruttó: 6.000,- Ft (4.724,- Ft + áfa) bankkártyás fizetés vagy átutalás Előadás témája ​ Mit jelent a profizmus - különösen a mai világban A lojális viselkedés, a jó felkészültség Hogyan legyünk jók a saját területünkön, a hozzáértés A kompetenciák Hogyan tegyünk dolgokat sikeresen Az eredményes együttműködés Hogyan építsünk bizalmat magunkkal és másokkal szemben A bizalom építés mesterfogásai A versenytársakról Hogyan legyünk a legjobb alternatíva A konfliktusok természete és azok kezelése A pozitív gondolkodásmód ​ Tonk Emil ​ 2010-ben beválasztották a Világ 20 Legjobb Üzleti előadója, trénere közé 2013 óta a Mentor Oscar díj birtokosa Számos országban tart tréninget, szemináriumot Számtalan díj és elismerés birtokosa Az Üzleti Akadémia vezetője, a szakma marketing guruként emlegeti A Magyar Marketing Szövetség egyik alapítója, majd 29 évig ügyvezető alelnöke, örökös elnökségi tagja Címzetes egyetemi docens, szakterülete az üzleti kommunikáció személyhez kötődő formái Számtalan vállalkozás számára ad marketingstratégia, szervezetfejlesztés, szervezeti stratégia, tanácsadást Felkért előadója számos üzleti, gazdasági ismereteket oktató felsőfokú intézménynek Rendszeres előadója konferenciáknak, szakmai rendezvényeknek Közel 10.000 előadás és tréning közreműködője Évi több száz előadásával a Top-lista élén áll Szerzője az „Üzleti Patika” című üzletembereknek szóló 7 könyvből álló sorozatnak. Több mint 70 Cd ből álló hanganyaga az üzleti életről szól Az „ Üzletmenet” TV műsor a „ Napközben” (MR 1 ) és a Gazdasági Rádió rádióműsorok gyakori interjú alanya Védnöke számtalan gazdasági- üzleti klubnak, szaklapnak és rendezvénynek Az üzleti életben „Dr. Hogyan”-ként említik További jelzők róla: „az elme élelme”, „a két lábon járó pozitív gondolkodás”, az „emberépítő”, a „sikerkovács” Stílusa, szemléletmódja és sajátos előadásmódja páratlan 30 éve az üzleti élet egyik legkeresettebb előadója Magyarországon ​ Mottói: „Az okos ember a saját tapasztalataiból tanul, a másokéból karriert csinál.” „Akinek a tudás megszerzése drága, és sajnálja rá az időt, vajon számol-e a tudatlanság költségeivel?” Lezárva a regisztráció Bruttó: 6.000,- Ft (4.724,- Ft + áfa) bankkártyás fizetés vagy átutalás

Sebességmérés Ezen az oldalon letesztelheti az internet sávszélességét. Ahhoz, hogy az eredmények minél pontosabbak legyenek, a tesztelés közben ne dolgozzon az internettel és semmivel se terhelje túl a számítógépét. download - letöltés gyorsasága upload - feltöltés gyorsasága ping - szerver visszajelzési idő

Rólunk Forgatásainkat 2010 évben kezdtük. Munkánk erdeménye a világ legnagyobb portréfilm sorozata, egyben a világ legnagyobb életpálya filmgyűjteménye. Történetünk. ​ Miért készítjük a filmeket és kik vagyunk: egy oldalas bemutatkozó anyagunk linkje ​ filmjeink zártkörűen online érhetőek el riportalanyaink opcionálisan használhatják platformunk reklámmentes minden eszközre optimalizált lejátszás HD minőségben külön archiváljuk a filmeket A létrehozott média platformunk nagy segítséget nyújthat mindenkinek a személyes és üzleti kapcsolatteremtések terén, hiszen pontos és hiteles képet kaphat a filmeken szereplő egyénekről. Egyben egy értékes kortörténeti dokumentum, ami a magyarság folyamatos tenni akarását és megújulását mutatja be a jelennek és az utókornak.​ ​ Filmes dramaturgiánk átöleli a riportalanyaink teljes életét, összefoglalva a pályafutásukat a szülői háztól a jelenig. A motivációk előtérbe kerülnek, ennek fényében mutatjuk be az élet állomásait. Fő motívumunk a gyökereiből induló fa, mint az élet jelképe. Bemutatjuk a sikereket és a nehézségeket is, lényeg a küldetéstudat ábrázolása. A film végén a család vagy hobby is szóba kerül. Film mintáink. ​ Számos biográfia született eddig könyvek formájában, de egyik sem volt annyira maradandó, mint a digitális média világa, ami egyben teljes képet ad az adott egyénről, valamint a felvételek minőségromlás nélkül fennmaradnak a jelennek és az utókornak. ​ Olyan személyeket mutatunk be, akiknek a hivatástudata, személyisége és tenni akarása példa értékű a jelenben. A zárt rendszerünkbe meghívás alapján lehet bekerülni. ​

Portréfilm platform elérése 150.000,- Ft / év Az ár 27% áfát tartalmaz Kérem a hozzáférést Magyarország Videós Arcképcsarnoka ® rendszer korlátlan használata. A 15 ezer portréfilmünk bármely eszközön, SD minőségben megtekinthető. A létrehozott portréfilm média platformunk nagy segítséget nyújthat a személyes és üzleti kapcsolatteremtések terén, hiszen pontos és hiteles képet kaphat a filmeken szereplő egyénekről. ■ Portréfilm sorozatunk a világ legnagyobb életpálya filmgyüjteménye. Célja a m agyar személyiségek szakmai és emberi arcának sokrétű bemutatása. Politikamentes portréfilm sorozatunk felbecsülhetetlen szellemi ereklye. Szereplők listája Az e-mail címére érkező díjbekérőnket bankkártyával vagy banki átutalással tudja kiegyenlíteni. Ezt követőleg e-mailben megküldjük a saját hozzáférési jelszavát. © Minden filmünk szerzői jogvédelem alatt áll. Jogi információk

Történetünk Új fejezet veszi kezdetét 12 éve küldetésünk a magyarság emberi és szakmai arcának bemutatása digitális film és internet technológia által Videó lejátszása Facebook Twitter Pinterest Tumblr Link másolása Link másolva! Szereplők Rólunk bővebben

GDPR - Adatkezelési tájékoztató Adatkezelési tájékoztató Cookie (süti) használatunk ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRINTETT TERMÉSZETES SZEMÉLY JOGAIRÓL SZEMÉLYES ADATAI KEZELÉSE VONATKOZÁSÁBAN ​ Tartalom ​ BEVEZETÉS I. FEJEZET AZ ADATKEZELŐ MEGNEVEZÉSE II. FEJEZET ADATFELDOLGOZÓK MEGNEVEZÉSE III. FEJEZET AZ ADATKEZELÉS JOGSZERŰSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA IV. FEJEZET LÁTOGATÓI ADATKEZELÉS A TÁRSASÁG HONLAPJÁN - TÁJÉKOZTATÁS SÜTIK (COOKIE) ALKALMAZÁSÁRÓL V. FEJEZET TÁJÉKOZTATÁS AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAIRÓL VI. FEJEZET Adatkezelés jogalapja VII. FEJEZET Az adatkezelés célja VIII. FEJEZET A kezelt adatok köre IX. FEJEZET Az adatkezelés időtartama X. FEJEZET Az adatkezelés módja XI. FEJEZET Tájékoztatás kérése, az adatok helyesbítése, törlése, zárolása XII. FEJEZET Jogorvoslat XIII. FEJEZET Egyoldalú módosíthatóság ​ BEVEZETÉS ​ A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (a továbbiakban: Rendelet) előírja, hogy az Adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, továbbá hogy az Adatkezelő elősegíti az érintett jogainak a gyakorlását. Az érintett előzetes tájékoztatási kötelezettségét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény is előírja. Az alábbiakban olvasható tájékoztatással e jogszabályi kötelezettségünknek teszünk eleget. A tájékoztatást közzé kell tenni a társaság honlapján, vagy az érintett személy részére kérésére meg kell küldeni. ​ I. FEJEZET AZ ADATKEZELŐ MEGNEVEZÉSE ​ E tájékoztatás kiadója, egyben az Adatkezelő: ​ Adatkezelő adatai: ​ Név: PlusTvNews Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. 1 emelet 24/25 Levelezési cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. 1 emelet 24/25 Nyilvántartásba vevő bíróság: Fővárosi Törvényszék Cégjegyzékszám: 01 09 943657 Adószám: 22789730-2-42 Képviselő: Both Ferenc György ügyvezető Telefonszám: 06 1 445 2164 E-mail: ferencboth@videoportre.hu Honlap: http://www.videoportre.hu ​ (a továbbiakban: Társaság) ​ II. FEJEZET ADATFELDOLGOZÓK MEGNEVEZÉSE ​ Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel; (Rendelet 4. cikk 8.) Az adatfeldolgozó igénybevételéhez nem kell az érintett előzetes beleegyezése, de szükséges a tájékoztatása. Ennek megfelelően a következő tájékoztatást adjuk: 1. Társaságunk IT szolgáltatója Társaságunk IT szolgáltatója Társaságunk a honlapjai fenntartásához és kezeléséhez adatfeldolgozót vesz igénybe, aki az IT szolgáltatásokat (tárhelyszolgáltatás) biztosítja, és ennek keretében – a vele fennálló szerződésünk tartamáig - kezeli a honlapon megadott személyes adatokat, az általa végzett művelet a személyes adatok tárolása a szerveren. Ezen adatfeldolgozó megnevezése a következő: Google Ireland Limited Gordon House Barrow Street Dublin 4 Ireland Adószám: IE 6388047V 2. Egyéb adatkezelések: A fentieken túl az Érintettre vonatkozó személyes adatok továbbítására kizárólag törvényben kötelezően meghatározott esetben, illetve az Érintett hozzájárulása alapján kerülhet sor. ​ III. FEJEZET AZ ADATKEZELÉS JOGSZERŰSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA ​ 1. Adatkezelés az érintett hozzájárulása alapján (1) Amennyiben a Társaság hozzájáruláson alapuló adatkezelést kíván végezni, az érintett hozzájárulását személyes adatai kezeléséhez az adatkezelési szabályzatban meghatározott adatkérő lap szerinti tartalommal és tájékoztatással kell kérni. (2) Hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett a Társaság internetes honlapjának megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, valamint bármely egyéb olyan nyilatkozat vagy cselekedet is, amely az adott összefüggésben az érintett hozzájárulását személyes adatainak tervezett kezeléséhez egyértelműen jelzi. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés ezért nem minősül hozzájárulásnak. (3) A hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre kiterjed. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni. (4) Ha az érintett hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik – pl, értékesítési, szolgáltatási szerződés megkötése - a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel. Az érintett hozzájárulását tartalmazó ilyen nyilatkozat bármely olyan része, amely sérti a Rendeletet, kötelező erővel nem bír. (5) A Társaság nem kötheti szerződés megkötését, teljesítését olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulás megadásához, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez. (6) A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását. (7) Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. 2. Jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés (1) A jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés esetén a kezelhető adatok körére, az adatkezelés céljára, az adatok tárolásának időtartamára, a címzettekre az alapul szolgáló jogszabály rendelkezései irányadók. (2) A jogi kötelezettség teljesítése jogcímén alapuló adatkezelés az érintett hozzájárulásától független, mivel az adatkezelést jogszabály határozza meg. Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt ezesetben közölni kell, hogy az adatkezelés kötelező, továbbá az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a rá vonatkozó jogi kötelezettség alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet az előbbi információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is. 3. Az érintett jogainak elősegítése A Társaság valamennyi adatkezelése során köteles biztosítani az érintett jogainak gyakorlását. ​ IV. FEJEZET LÁTOGATÓI ADATKEZELÉS A TÁRSASÁG HONLAPJÁN - TÁJÉKOZTATÁS SÜTIK (COOKIE) ALKALMAZÁSÁRÓL ​ 1. A honlapra látogatót a honlapon tájékoztatni kell a sütik alkalmazásáról, és ehhez – a technikailag elengedhetetlenül szükséges munkamenet (session) sütik kivételével - a hozzájárulását kell kérni. 2. Általános tájékoztatás a sütikről 2.1. A süti (angolul cookie) egy olyan adat, amit a meglátogatott weboldal küld a látogató böngészőjének (változónév-érték formában), hogy az eltárolja és később ugyanaz a weboldal be is tudja tölteni a tartalmát. A sütinek lehet érvényessége, érvényes lehet a böngésző bezárásáig, de korlátlan ideig is. A későbbiekben minden HTTP(S) kérésnél ezeket az adatokat is elküldi a böngésző a szervernek. Ezáltal a felhasználó gépén lévő adatokat módosítja. 2.2. A süti lényege, hogy az weboldalszolgáltatások természeténél fogva szükség van arra, hogy egy felhasználót megjelöljön (pl. hogy belépett az oldalra) és annak megfelelően tudja a következőkben kezelni. A veszélye abban rejlik, hogy erről a felhasználónak nem minden esetben van tudomása és alkalmas lehet arra, hogy felhasználót kövesse a weboldal üzemeltetője vagy más szolgáltató, akinek a tartalma be van építve az oldalban (pl. Facebook, Google Analytics), ezáltal profil jön létre róla, ebben az esetben pedig a süti tartalma személyes adatnak tekinthető. 2.3. A sütik fajtái: 2.3.1. Technikailag elengedhetetlenül szükséges munkamenet (session) sütik: amelyek nélkül az oldal egyszerűen nem működne funkcionálisan, ezek a felhasználó azonosításához, pl. annak kezeléséhez szükséges, hogy belépett-e, mit tett a kosárba, stb. Ez jellemzően egy session-id letárolása, a többi adat a szerveren kerül tárolásra, ami így biztonságosabb. Van biztonsági vonatkozása, ha a session süti értéke nem jól van generálva, akkor session-hijacking támadás veszélye fennáll, ezért feltétlenül szükséges, hogy megfelelően legyenek ezek az értékek generálva. Más terminológiák session cookie-nak hívnak minden sütit, amik a böngészőből való kilépéskor törlődnek (egy session egy böngészőhasználat az elindítástól a kilépésig). 2.3.2. Használatot elősegítő sütik: így azokat a sütiket szoktál nevezni, amelyek megjegyzik a felhasználó választásait, például milyen formában szeretné a felhasználó az oldalt látni. Ezek a fajta sütik lényegében a sütiben tárolt beállítási adatokat jelentik. 2.3.3. Teljesítményt biztosító sütik: bár nem sok közük van a "teljesítmény"-hez, általában így nevezik azokat a sütiket, amelyek információkat gyűjtenek a felhasználónak a meglátogatott weboldalon belüli viselkedéséről, eltöltött idejéről, kattintásairól. Ezek jellemzően harmadik fél alkalmazásai (pl. Google Analytics, AdWords, vagy Yandex.ru sütik). Ezek a látogatóról profilalkotás készítésére alkalmasak. A Google Analytics sütikről itt tájékozódhat: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/analyticsjs/cookie-usage A Google AdWords sütikről itt tájékozódhat: https://support.google.com/adwords/answer/2407785?hl=hu 2.4. A sütik használatának elfogadása, engedélyezése nem kötelező. Visszaállíthatja böngészője beállításait, hogy az utasítsa el az összes cookie-t, vagy hogy jelezze, ha a rendszer éppen egy cookie-t küld. A legtöbb böngésző ugyan alapértelmezettként automatikusan elfogadja a sütiket, de ezek általában megváltoztathatóak annak érdekében, hogy megakadályozható legyen az automatikus elfogadás és minden alkalommal felajánlja a választás lehetőségét. A legnépszerűbb böngészők süti beállításairól az alábbi linkeken tájékozódhat • Google Chrome: https://support.google.com/accounts/answer/61416?hl=hu • Firefox: https://support.mozilla.org/hu/kb/sutik-engedelyezese-es-tiltasa-amit-weboldak-haszn • Microsoft Internet Explorer 11: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-11 • Microsoft Internet Explorer 10: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-10-win-7 • Microsoft Internet Explorer 9: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-9 • Microsoft Internet Explorer 8: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-8 • Microsoft Edge: http://windows.microsoft.com/hu-hu/windows-10/edge-privacy-faq • Safari: https://support.apple.com/hu-hu/HT201265 Mindezek mellett azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy előfordulhat, hogy bizonyos webhelyfunkciók vagy -szolgáltatások nem fognak megfelelően működni cookie-k nélkül. 3. Tájékoztatás a Társaság honlapján alkalmazott sütikről, illetve a látogatás során létrejövő adatokról 3.1. A látogatás során kezelt adatkör: Társaságunk honlapja a weboldal használata során a látogatóról, illetve az általa böngészésre használt eszközről az alábbi adatokat rögzítheti és kezelheti: • az látogató által használt IP cím, • a böngésző típusa, • a böngészésre használt eszköz operációs rendszerének jellemzői (beállított nyelv), • látogatás időpontja, • a meglátogatott (al)oldal, funkció vagy szolgáltatás. • kattintás. Ezeket az adatokat maximum 90 napig őrizzük meg és elsősorban biztonsági incidensek vizsgálatához használhatjuk. 3.2. A honlapon alkalmazott sütik 3.2.1. Technikailag elengedhetetlenül szükséges munkamenet (session) sütik Az adatkezelés célja: a honlap megfelelő működésének biztosítása. Ezek a sütik ahhoz szükségesek, hogy a látogatók böngészhessék a weboldalt, zökkenőmentesen és teljes körűen használhassák annak funkcióit, a weboldalon keresztül elérhető szolgáltatásokat, így - többek között- különösen a látogató által az adott oldalakon végzett műveletek megjegyzését vagy a bejelentkezett felhasználó azonosítását egy látogatás során. Ezen sütik adatkezelésének időtartama kizárólag a látogató aktuális látogatására vonatkozik, a munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a számítógépéről. Ezen adatkezelés jogalapja az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. CVIII. törvény (Elkertv.) 13/A. § (3) bekezdése, amely szerint a szolgáltató a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig. 3.2.1. Használatot elősegítő sütik: Ezek megjegyzik a felhasználó választásait, például milyen formában szeretné a felhasználó az oldalt látni. Ezek a fajta sütik lényegében a sütiben tárolt beállítási adatokat jelentik. Az adatkezelés jogalapja a látogató hozzájárulása. Az adatkezelés célja: A szolgáltatás hatékonyságának növelése, felhasználói élmény növelése, a honlap használatának kényelmesebbé tétele. Ez az adat inkább a felhasználó gépén van, a weboldal csak hozzáfér és felismer(het)i általa a látogatót. 3.2.2. Teljesítményt biztosító sütik: Információkat gyűjtenek a felhasználónak a meglátogatott weboldalon belüli viselkedéséről, eltöltött idejéről, kattintásairól. Ezek jellemzően harmadik fél alkalmazásai (pl. Google Analytics, AdWords). Az adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása. Az adatkezelés célja: a honlap elemzése, reklámajánlatok küldése. ​ V. FEJEZET TÁJÉKOZTATÁS AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAIRÓL ​ I. Az érintett jogai röviden összefoglalva: 1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése 2. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik 3. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg 4. Az érintett hozzáférési joga 5. A helyesbítéshez való jog 6. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”) 7. Az adatkezelés korlátozásához való jog 8. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség 9. Az adathordozhatósághoz való jog 10. A tiltakozáshoz való jog 11. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást 12. Korlátozások 13. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről 14. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog) 15. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog 16. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog II. Az érintett jogai részletesen: 1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése 1.1. Az adatkezelőnek az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó valamennyi információt és minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva kell nyújtania, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát. 1.2. Az adatkezelőnek elő kell segítenie az érintett jogainak a gyakorlását. 1.3. Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a jogai gyakorlására irányuló kérelme nyomán hozott intézkedésekről. E határidő a Rendeletben írt feltételekkel további két hónappal meghosszabbítható. amelyről az érintettet tájékoztatni kell. 1.4. Ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával. 1.5. Az adatkezelő az információkat és az érintett jogairól szóló tájékoztatást és intézkedést díjmentesen biztosítja, azonban a Rendeletben írt esetekben díj számítható fel. A részletes szabályok a Rendelet 12 cikke alatt találhatók. 2. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik 2.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és információkról az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon. Ennek keretében az érintettet tájékoztatni kell: a) az adatkezelő és képviselője kilétéről és elérhetőségeiről, b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről (ha van ilyen), c) a személyes adatok tervezett kezelésének céljáról, valamint az adatkezelés jogalapjáról, d) jogos érdek érvényesítésén alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről, e) a személyes adatok címzettjeiről – akikkel a személyes adatot közlik - , illetve a címzettek kategóriáiról, ha van ilyen; e) adott esetben annak tényéről, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat. 2.2. A tisztességes és átlátható adatkezelés biztosítsa érdekében az adatkezelőnek az érintettet a következő kiegészítő információkról kell tájékoztatnia: a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól; b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról; c) az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén arról, hogy a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; f) az automatizált döntéshozatal tényéről, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikáról, és arra vonatkozóan érthető információkról, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír. 2.3. Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról. Az előzetes tájékozódáshoz való jog részletes szabályait a Rendelet 13. cikke tartalmazza. 3. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg 3.1. Ha az adatkezelő a személyes adatokat nem az érintettől szerezte meg, az érintettet az adatkezelőnek a személyes adatok megszerzésétől számított legkésőbb egy hónapon belül; ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor tájékoztatnia kell az előbbi 2. pontban írt tényekről és információkról, továbbá az érintett személyes adatok kategóriáiról, valamint a személyes adatok forrásáról és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e. 3.2. A további szabályokra az előbbi 2. pontban (Előzetes tájékozódáshoz való jog) írtak irányadók. E tájékoztatás részletes szabályait a Rendelet 14. cikke tartalmazza. 4. Az érintett hozzáférési joga 4.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az előbbi 2-3. pontban írt kapcsolódó információkhoz hozzáférést kapjon. (Rendelet 15. cikk). 4.2. Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a Rendelet 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról. 4.3. Az adatkezelőnek az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére kell bocsátania. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Az érintett hozzáférési jogára vonatkozó részletes szabályokat a Rendelt 15. cikke tartalmazza. 5. A helyesbítéshez való jog 5.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. 5.2. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését is. Ezen szabályokat a Rendelet 16. cikke tartalmazza. 6. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”) 6.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje ha a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére közvetlenül gyermeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor. 6.2. A törléshez való jog nem érvényesíthető, ha az adatkezelés szükséges a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából; b) az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából; c) a népegészségügy területét érintő közérdek alapján; d) a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törléshez való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez. A törléshez való jogra vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 17. cikke tartalmazza. 7. Az adatkezelés korlátozásához való jog 7.1. Az adatkezelés korlátozása esetén az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. 7.2. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést ha ha az alábbiak valamelyike teljesül: a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát; b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását; c) az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy d) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben. 7.3. Az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az érintettet előzetesen tájékoztatni kell. A vonatkozó szabályokat a Rendelet 18. cikke tartalmazza. 8. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség Az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről. E szabályok a Rendelet 19. cikke alatt találhatók. 9. Az adathordozhatósághoz való jog 9.1. A Rendeletben írt feltételekkel az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha a) az adatkezelés hozzájáruláson, vagy szerződésen alapul; és b) az adatkezelés automatizált módon történik. 9.2. Az érintett kérheti a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását is. 9.3. Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása nem sértheti a Rendelet 17. cikkét (A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”). Az adtahordozhatósághoz való jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. E jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait. A részletes szabályokat a Rendelet 20. cikke tartalmazza. 10. A tiltakozáshoz való jog 10.1. Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdeken, közfeladat végrehajtásán (6. cikk (1) e)) , vagy jogos érdeken (6. cikk f)) alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. 10.2. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők. 10.3. Ezen jogokra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni. 10.4. Az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja. 10.5. Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség. A vonatkozó szabályokat a Rendelet cikke tartalmazza. 11. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást 11.1. Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené. 11.2. Ez a jogosultság nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés: a) az érintett és az adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges; b) meghozatalát az adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy c) az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul. 11.3. Az előbbi a) és c) pontjában említett esetekben az adatkezelő köteles megfelelő intézkedéseket tenni az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve az érintettnek legalább azt a jogát, hogy az adatkezelő részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be. A további szabályokat a Rendelet 22. cikke tartalmazza. 12. Korlátozások Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja jogok és kötelezettségek (Rendelet 12-22. cikk, 34. cikk, 5. cikk) hatályát ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát. E korlátozás feltételeit a Rendelet 23. cikke tartalmazza. 13. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről 13.1. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi incidensről. E tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább a következőket: a) az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit; c) ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket; d) ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket. 13.2. Az érintettet nem kell az tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül: a) az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat; b) az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg; c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását. A további szabályokat a Rendelet 34. cikke tartalmazza. 14. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog) Az érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a Rendeletet. Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni. E szabályokat a Rendelet 77. cikke tartalmazza. 15. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog 15.1. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben. 15.2. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről. 15.3. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. 15.4. Ha a felügyeleti hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében a Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti hatóság köteles ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni. E szabályokat a Rendelet 78. cikke tartalmazza. 16. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog 16.1. A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok – köztük a felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak e rendeletnek nem megfelelő kezelése következtében megsértették az e rendelet szerinti jogait. 16.2. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve. E szabályokat a Rendelet 79. cikke tartalmazza. ​ VI. FEJEZET Adatkezelés jogalapja ​ Az adatkezelés nyilvántartásba vétele: Az adatkezelésre az Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint az érintett (a továbbiakban:„Érintett”) önkéntes hozzájárulása alapján, illetőleg az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény alapján kerül sor. 17.1. Az Érintett az Adatkezelő által nyújtott szolgáltatás igénybe vételével, a regisztrációval, az Adatkezelő honlapjának használatával, egyes kérdőívek kitöltésével, a személyes adatainak önkéntes közlésével adja meg az adatkezeléshez való hozzájárulást. 17.2. A hozzájárulás kiterjed különösen a következő adatkezelési műveletekre: az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése. 17.3. A 14. életévét be nem töltött kiskorú és az egyébként cselekvőképtelen Érintett nevében a törvényes képviselő adhat hozzájárulást. A 14. életévet betöltött, de 16. életévét még be nem töltött kiskorú, valamint az egyébként korlátozottan cselekvőképes Érintett a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával adhat hozzájárulást az adatkezeléshez. A 16. életévét betöltött kiskorú Érintett önállóan adhat hozzájárulást, a jognyilatkozata érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. Az Adatkezelőnek nem áll módjában a hozzájáruló személy jogosultságát ellenőrizni, illetve a törvényes képviselő nyilatkozatának tartalmát megismerni, így az Érintett, illetve annak törvényes képviselője szavatol azért, hogy a hozzájárulás megfelel a jogszabályoknak. Az Adatkezelő a szolgáltatás használata esetén a törvényes képviselő megfelelő hozzájárulását megadottnak tekinti. ​ VII. FEJEZET Az adatkezelés célja ​ 18.1. Az adatkezelés célja: NAIH-139012/2018. - az Adatkezelő szolgáltatásainak és termékeinek az ügyfelekkel való megismertetése, portréfilmek előkészítése-, elkészítése és utókommunikációja, a felhasználók kiszolgálása, kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele céljából történő adatkezelés, Video Portré filmek gyártása-, Magyarország Videós Arcképcsarnoka megnevezésű adatkezelés; Ezzel kapcsolatban az ezekhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása. ​ VIII. FEJEZET A kezelt adatok köre ​ 19.1. Az Adatkezelő által folytatott adatkezelés az egyes adatkezelési célok esetében az Érintetteknek az alábbiakban felsorolt személyes adataira terjed ki: NAIH-139012/2018. - az Adatkezelő szolgáltatásainak és termékeinek az ügyfelekkel való megismertetése, portréfilmek előkészítése-, elkészítése és utókommunikációja, a felhasználók kiszolgálása, kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele céljából történő adatkezelés, Video Portré filmek gyártása-, Magyarország Videós Arcképcsarnoka megnevezésű adatkezelés; 19.2. Az Adatkezelő az Érintettektől névtelenül további demográfiai vagy üzleti adatokat is gyűjthet, amelyek – a névtelenség miatt – nem minősülnek személyes adatoknak. 19.3. Az Adatkezelő honlapjának használata során az Érintett böngészője által elküldött technikai információk a Server Log fájlokban eltárolódnak. ​ IX. FEJEZET Az adatkezelés időtartama ​ 20.1. Az Érintett személyes adatainak kezelése az adat közlésének időpontjától az adatnak az Adatkezelő általi törléséig tart. 20.2. Az Adatkezelő által folytatott adatkezelés az egyes adatkezelési célok esetében – az Érintett kérésére korábban való törlés hiányában – az alábbiakban meghatározott időtartamra terjed ki: NAIH-139012/2018. - az Adatkezelő szolgáltatásainak és termékeinek az ügyfelekkel való megismertetése, portréfilmek előkészítése-, elkészítése és utókommunikációja, a felhasználók kiszolgálása, kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele céljából történő adatkezelés, Video Portré filmek gyártása-, Magyarország Videós Arcképcsarnoka megnevezésű adatkezelés; az adat közlésének időpontjától az Érintett hozzájárulásának a visszavonásáig tart. 20.3. - 20.4. Az adatbázisból való törlés az Érintett kérésére is történhet, így az adatkezelés – a fent meghatározott időtartamokon belül – mindaddig fennáll, amíg az Érintett kifejezetten nem kéri az Adatkezelőtől az adatainak törlését. 20.5. Az Adatkezelő legkésőbb az Érintett kérelmének átvételétől számított 30 (harminc) naptári napon belül törli az adatot. 20.6. A fenti rendelkezések nem érintik a jogszabályban meghatározott, például számviteli előírásokból fakadó megőrzési kötelezettségek teljesítését. Az Adatkezelő ügyfelei által igénybe vett szolgáltatások adatai megjelennek a számlán és egyéb számviteli bizonylatokon is, ezek az adatok a számviteli előírások miatt nem törölhetőek. ​ X. FEJEZET Az adatkezelés módja ​ 21.1. Az Érintett a regisztrációval, az Adatkezelő honlapjának használatával, egyes kérdőívek kitöltésével, postai vagy elektronikus levelekben való rögzítéssel és esetleges egyéb egyedi módon közli az Adatkezelővel a személyes adatait. 21.2. Az Érintettek személyes adatainak nyilvántartása az egyes adatkezelési célok szerint elkülönítve történik. 21.3. Az Érintettek személyes adataihoz hozzáférők köre: - az Adatkezelő munkatársai; - az alábbiakban meghatározott Adatfeldolgozók munkatársai; - egyes hatóságok a hatósági eljárások során általuk kért és az Adatkezelő által törvényileg kötelezően átadandó adatok vonatkozásában; - a lejárt tartozások kezelése céljából az Adatkezelő által megbízott követeléskezelő cég munkatársai; - egyéb személyek az Érintett kifejezett hozzájárulása alapján. 21.4. Az Adatkezelő időbeli korlátozás nélküli szigorú titoktartási kötelezettséget vállal az általa kezelt személyes adatok vonatkozásában, azokat – az Érintett hozzájárulásától eltérően – nem hozhatja harmadik személy tudomására. ​ XI. FEJEZET Tájékoztatás kérése, az adatok helyesbítése, törlése, zárolása ​ 22.1. Az Érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről; kérheti személyes adatainak helyesbítését; kérheti személyes adatainak törlését vagy zárolását; tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen. 22.2. Az Érintett tájékoztatását az Adatkezelő csak az Infotv. 9. § (1) bekezdésében, valamint a 19. §-ban meghatározott esetekben tagadhatja meg. 22.3. Az Érintett kérelmére az Adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott Adatfeldolgozók által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az Adatfeldolgozók nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják, vagy kapták meg az adatokat. Az Adatkezelő erre vonatkozó kérelem esetén 30 (harminc) naptári napon belül írásban köteles megadni a tájékoztatást. 22.4. A valóságnak meg nem felelő személyes adatot az Adatkezelő helyesbíteni köteles. 22.5. A személyes adatot törölni kell, ha a kezelése jogellenes; az adatkezeléssel érintett az adatok törlését kéri; az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem korrigálható – feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki; az adatkezelés célja megszűnt; az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; a törlést a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elrendelte. ​ ​ XII. FEJEZET Jogorvoslat ​ 23.1. Az Érintett az Infotv. 21. §-ában meghatározott okokból tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen. Ebben az esetben az Adatkezelő a kérelem benyújtásától számított 15 (tizenöt) naptári nap alatt köteles a tiltakozást megvizsgálni és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. 23.2. Ha az Érintett az Adatkezelőnek a döntésével nem ért egyet, illetve, ha az Adatkezelő a határidőt elmulasztja, az Érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 (harminc) naptári napon belül – bírósághoz fordulhat. 23.3. Az Érintett a jogainak megsértése esetén bírósághoz, konkrétan az illetékes törvényszékhez, a fővárosban a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat az Infotv. 22. §-ában meghatározottak szerint. 23.4. Jogorvoslati lehetőséggel, panasszal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál is lehet élni: Név: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Székhely: 1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C. Honlap: www.naih.hu Telefon: +36 (1) 391-1400 E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu ​ ​ XIII. FEJEZET Egyoldalú módosíthatóság ​ 24.1. Az Adatkezelő fenntartja a jogot, hogy a jelen adatkezelési tájékoztatót egyoldalúan módosítsa. 24.2. Az Adatkezelő a jelen adatkezelési tájékoztató hatályos változatát az internetes honlapján teszi közzé. Az Érintett az Adatkezelő által nyújtott szolgáltatás igénybe vételével, ráutaló magatartással fogadja el a módosított adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat. ​ ​ Kelt: Budapest, 2023 . január 07. ​ _________________________ PlusTvNews Kft. Both Ferenc György ügyvezető cookie

Képmáshoz fűződő jogok Képmás jogok Milyen szabályok vonatkoznak a kép- és hangfelvétel készítésére? - interjú Jakabosné dr. Németh Monikával ​ 2018. jún. 28. - 15:31, OBH-Sajto4 https://birosag.hu/media/aktualis/milyen-szabalyok-vonatkoznak-kep-es-ha... A képmás a személy kizárólagos rendelkezési jogkörébe tartozik, azaz az ábrázolt személy hozzájárulása nélkül csak a legritkább esetben lehet nyilvánosságra hozni. A Jogos a kérdés a képmáshoz fűződő jogokat, a jogellenes felhasználást és a jogsértés következményeit boncolgatja Jakabosné dr. Németh Monikaval, a Fővárosi Törvényszék polgári kollégiumának tanácselnökével. Milyen jogokkal rendelkezik valaki a képmását illetően? Az emberi személyiség fontos része, egyik összetevője az ember külső megjelenése, képe és egyúttal a hangja is. A külső megjelenés az ember, mint személyiség megkülönböztetésének egyik feltétele és "eszköze", egyúttal eszköze a személyiség kifejezésének és az emberek közötti kapcsolatnak. A külső megjelenés valójában nem a testi valóságot jelenti, hanem annak tükröződését mások tudatában, vagyis az ember, mint önálló személyiség társadalmi megnyilvánulását. A képmás az ember külső megjelenésének valamilyen módon történő képi ábrázolása. Tehát a képmás az ember személyiségének kifejezésére, azonosítására, egyediesítésére szolgál, ezért az ember személyiségének védelme körében a külső megjelenés (kép, hang) védelmére is szükség van. A fentiek alapján érthető, hogy a képmás a személy kizárólagos rendelkezési jogkörébe tartozik. Fő és általános szabály ezért, hogy azt csak az ábrázolt személy rendelkezése, hozzájárulása alapján lehet nyilvánosságra hozni. Ez két dolgot jelent: egyrészt a saját képmását mindenki szabadon nyilvánosságra hozhatja, ennek korlátja a közérdek, illetve mások jogainak sérelme. A másik oldalról ez azt jelenti, hogy az ábrázolt személy hozzájárulása nélkül a képmást senki nem hozhatja nyilvánosságra külön törvényes rendelkezések nélkül. A hozzájárulásnak nincs alaki feltétele, megtörténhet szóban, írásban, de akár ráutaló magatartással is. A képmás (ide értve a hangfelvételt is) nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jogi védelem önálló, független attól, hogy a felvétel elkészítése hogyan történt. Nemcsak a felvétel elkészítéséhez, hanem annak nyilvánosságra hozatalához is külön engedély szükséges. Általános szabály szerint a felvétel felhasználása célhoz kötött. Tehát jogszerűen készített felvételt sem lehet külön erre vonatkozó hozzájárulás nélkül többszörözni, másnak átadni, vagyis az eredeti céltól eltérően felhasználni. Mely főbb esetekben használható fel valakinek a képmása hozzájárulása nélkül? Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. A bírói gyakorlat alakította ki a közszereplés fogalmi határait, a Ptk. nem ad normatív meghatározást. A nyilvános közszereplő engedélye nem szükséges sem a felvétel elkészítéséhez, sem annak nyilvánosságra hozatalához, feltéve, hogy a felhasználás nem visszaélésszerű. A nyilvános közélet eseményein, rendezvényein résztvevő közszereplők képei felhasználhatók. De a közszereplő személyek nem minden megnyilvánulása közszereplés, tehát magánéletük továbbra is védett. Ha egy közszereplő magánemberként jelenik meg a nyilvánosság előtt, például hozzátartozója temetésén vesz részt, úgy felvétel csak a hozzájárulásával készülhet róla. A közszereplő képmása tehát az érintett hozzájárulása nélkül csak közszerepléseivel összefüggésben, annak bemutatására használható fel. A tömegfelvételeken emberek sokasága látható, az ábrázolt személyek nem egyedi személyekként, hanem mint a tömeg részei láthatók. A gyakorlat nem alakított ki szabályt arra nézve, hogy hány embertől tekinthető egy csoport tömegnek, ezt mindig az adott kép alapján kell eldönteni, ha a képre nézve az emberek, mint sokaság, mint tömeg vannak jelen, tömegfelvételről van szó. A tömegből való kiemelés a képmást egyedivé teszi, ezért ebben az esetben már a képmás elkészítéséhez és a felhasználásához is az ábrázolt személy hozzájárulása szükséges. A bírósági tárgyalás nyilvánossága különös megítélést igényel. A tárgyalás általában nyilvános, kivéve, ha a bíróság jogszabály által meghatározott esetekben zárt tárgyalást rendel el. A tárgyalás nyilvánossága azonban nem jelenti azt, hogy a tárgyaláson mindenki szabadon készíthet felvételeket. A tárgyaláson készíthető felvételek részletes szabályait az eljárási törvények tartalmazzák, és minden esetben az eljáró bíró feladatává teszik, hogy gondoskodjon a tárgyaláson részt vevő személyek személyiségi joginak védelméről. Mostanra kikristályosodott az a gyakorlat is, hogy például a rendőrség jogi képviselői a tárgyalóteremben nem minősülnek közéleti szereplőnek, még akkor sem, ha adott esetben a rendőr közéleti szereplőnek is minősül. A képmás, hangfelvétel érintettől származó hozzájárulás nélküli felhasználásának még számos esetét engedik meg más, Ptk.-n kívüli törvények. Az új Ptk. nem szól például az eltűnt vagy bűncselekményt elkövetett személy képmásának, hangfelvételének szabad felhasználásáról, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az egyes ágazati törvények ezt ne engedhetnék meg továbbra is. A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait. A szomszédos lakóépületben folytatott tevékenység engedély nélküli filmre vétele jogsértés bizonyítása érdekében - ha személyiségi jogot nem is sért - birtokháborítást valósíthat meg. Ugyanakkor a birtokháborító magatartásról készült videofelvétel bizonyítékként való felhasználása nem minősül visszaélésnek, és nem sérti a személyhez fűződő jogokat. Hangfelvétel készítése vagy felhasználása akkor nem minősül visszaélésnek, ha arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet. Mit tehet egy szülő, ha a gyermekéről készült képmást valaki jogellenesen felhasználja? A személyiségi jogok megsértése esetén a Polgári Törvénykönyv részletesen meghatározza, hogy a sértett fél milyen szankciókat érvényesíthet – a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyása és eltiltás a további jogsértéstől, a megfelelő elégtétel adása –, amelyet a fél a bíróság előtt jogosult érvényesíteni. A személyiségi jogok védelme érdekében a sértett fél és a korlátozottan cselekvőképes – azaz a 14. életévét már betöltött – kiskorú személyesen léphet fel. A 14 év alatti gyermek képviseletében pedig a törvényes képviselője jogosult fellépni. Vagyis a 14 év alatti gyermek szülője, mint törvényes képviselő a Ptk-ban meghatározott valamennyi igényt érvényesítheti a gyerekével szembeni személyiségi jogsértés esetében. A gyakorlati tapasztalat alapján mely jogsértések jellemzőek a képmásokat érintően? Az utóbbi időben a közösségi oldalakon megvalósított jogsértések elszaporodóban vannak. Emellett az internetes sajtó és a nyomtatott sajtó által leközölt képekkel összefüggő ügyek száma is jelentős. Különösen a közszereplők indítanak magasabb számban ilyen pereket. Előfordul magánszemélyekkel szembeni jogsértés is. Korábban sok rendőr és büntetés-végrehajtási őr is pereskedett, azonban a megszületett Kúriai ítélet egyértelművé tette, hogy szolgálatteljesítés közben róluk jogszerűen készíthető felvétel. ​ Milyen polgári jogi jogkövetkezményei lehetnek a jogsértésnek? Felróhatóságtól független szankciók kérhetők. Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti: a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire tekintettel - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására -, egy összegben határozza meg. Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.